A kutatás során a szakemberek profi baseball játékosok dobó karjának, illetve a másik karjuknak csontozatát hasonlították össze karrierjük különböző szakaszaiban és az adatokat összehasonlították olyanokéval, akik nem sportoltak. Az eredmények azt mutatták, hogy a fiatalkori sportolás hatására mind a csont méretében, mind erősségében jelentős növekedés állt be, és előbbi jótékony hatásnak a fele, utóbbinak pedig a harmada egész életükön át végig kísérte őket.
A kutatást vezető Stuart Warden, az Indana Egyetem és a Purdue Egyetem munkatársa azért is tartja mindezt jelentős eredménynek, mivel a vizsgálatban résztvevő baseball játékosok már több mind 50 éve nem dobtak, illetve nem is igazán sportoltak, és mindannyian a 80-as éveik közepén jártak. A vizsgálatból az is kiderült, hogy a csontsűrűség mértéke azonban a kor előre haladtával egyre csökkent, hiába sportolt valaki sokat fiatalként, amit Warden professzor azzal magyarázott, hogy a testmozgás a csont külső felszínét erősíti és növeli, ám az öregedés folyamata során többnyire a csont belseje kopik.
Egy másik kísérletet is elvégeztek annak kiderítésére, vajon ha valaki idős korban is mozog, annak van-e jótékony hatása a csontozatra. Ennek a vizsgálatnak a során csont belsejének kopása .
Warden professzor szerint az eredmények alapján minden fiatal gyereket arra kell biztatni, hogy legalább napi egy órát mozogjon, és ennek az időnek legalább egyharmadában valami olyan terhelő mozgást kell választani, mint a futás, az az ugróiskolázás , ahol a csontvázat különféle irányokból éri erőhatás. Aki pedig idős korában is mozgékony marad, sokat tesz azért, hogy a fiatalkorban megerősödött csontozata továbbra is egészséges maradjon, így az ebben a korban oly gyakori elesésekre is jóval kisebb lesz az esélye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
