Mit kell tudni a pulzusról?
A közkeletű elképzelés szerint például a pulzus ideális esetben 60-80 között van percenként, és ennél több vagy kevesebb súlyos betegségre utal, melyet mindenképpen gyógyszerrel kell kezelni. A pulzus azonban nagyban függ nemcsak az egyéni jellemzőinktől (például az életkorunktól), de a pillanatnyi egészségi állapotunktól is. Ha stresszesek vagyunk vagy épp fizikai megterhelés után mérjük, akkor a pulzusunk valószínűleg magasabb értéket mutat majd, de a szívverések percenkénti számát befolyásolhatják a szedett gyógyszerek, vagy az elfogyasztott ételek és italok (például a kávé) is.
Érdemes tehát a pulzust többször is vizsgálni, és elemzésénél a lehetséges befolyásoló tényezőket is figyelembe venni. A kutatások szerint azonban a nyugalmi állapotban mért pulzus ideális értéke 80 alatt van, ennél magasabb érték ugyanis megnöveli a súlyos szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Sokak számára ijesztő lehet a szabálytalan szívverés, szívritmuszavar is, de tévhit, hogy a szív ritmusának megváltozása, a pulzus "zavarossá" válása szívrohamot és azonnali halált jelez. Ez valójában számos betegségre utalhat, más problémák rizikóját pedig megnövelheti.
Melyek a szívritmuszavar jelei?
A szívritmuszavarok kiindulhatnak a szív pitvaraiból, kamráiból, de a szív ingerületvezető rendszeréből is, és lényegük, hogy az összehúzódások elveszítik szabályos ütemüket, és a szívben valahol összehúzódási zavar alakul ki. Ez esetenként teljesen banális lehet, mely az egészséges emberekben is előfordul, anélkül, hogy észrevennénk azt. Más esetekben azonban a szívritmuszavarok igen veszélyesek lehetnek, és gyógyszerekkel vagy műtéttel kell kezelni őket, a figyelmen kívül hagyott szívritmuszavarok ugyanis valóban veszélyeztethetik az életet.
További tévhitek a pulzusról
Szintén tévhit, hogy a szapora szívverés csak a stresszes életet élőkre jellemző. Valójában rengeteg dolog felgyorsíthatja a pulzust, például a testmozgás, a koffeintartalmú italok, az izgatottság vagy éppen a szomorúság. Szintén rövid ideig tartó pulzusgyorsulással jár, ha ülésből vagy állásból felállunk, és még az időjárás hatására is változhat a pulzus. A gyógyszerek is befolyásoló hatással lehetnek a pulzusra.
A lassú szívveréssel kapcsolatos tévhit, hogy minél alacsonyabb valakinek a pulzusa, annál nagyobb veszélyben van az illető, és annál gyengébb a szíve. Valójában az alacsony pulzus gyakran éppen az egészséges és edzett szívre utal, például az aktívan sportolók szíve annyira "hatékony" lehet, hogy az átlagosnál kevesebb szívveréssel is fenn tudja tartani a megfelelő keringést . A lassú szívveréstől csak akkor kell megijedni, ha ez csak időnként jelentkezik, vagy ha egyéb panaszok, például szédülés, ájulás, mellkasi fájdalom vagy légszomj társul mellé. Ilyen esetben azonban mindenképpen keressük fel az orvosunkat!