Az ausztrál kutatók kimutatták, hogy az úszómedencében végzett gyakorlatok az állóképességet és az energiaszintet is javította a krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD), elhízásban és hátfájdalomban szenvedő betegekben.
Az 53 résztvevőt véletlenszerűen hidroterápiára , edzőtermi mozgásra illetve edzésprogramot nem tartalmazó, hagyományos orvosi kezelésre osztották be. Negyvenöt alany végre is hajtotta a teljes vizsgálatot. Az eredmények azt mutatták, hogy a szárazföldön és a vízben edzők egyaránt gyorsabban tudtak járni a testmozgást követően, mint akkor, amikor csak a szokásos kezelést kapták. A vízi edzést végzők azonban a kimerültség alacsonyabb szintjéről számoltak be, mint az edzőtermi csoport, és állóképességük is javult.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Úgy véljük, hogy a vízi torna több okból is előnyösebb" - magyarázta McNamara. "A vízi környezet a felhajtóerő miatt egyedinek számít. Ez az erő megtámasztja a testtömeget, csökkenti az ízületekre ható terhelést, és nagyobb mozdulatokat tesz lehetővé. A meleg víz a vérkeringés serkentése révén elősegíti a fájdalomszabályozást, és a szárazföldi mozgástól eltérően a víz minden mozdulattal szemben ellenállást fejt ki."
Ez is érdekelhet
Korábban attól tartottak, hogy a COPD-s betegek közül néhányan nem tudják elviselni a víz nyomását a mellkasukon, ami megnehezíti a légzést. A kutatás során azonban nem tapasztalták, hogy a betegek a COPD súlyosbodása miatt hagyták volna abba a mozgást, bár McNamara azt is hangsúlyozta, hogy a résztvevők többsége nem szenvedett a betegség súlyos formájában.
