Régen megszokott volt, hogy akinek teniszkönyöke volt, annak tényleg köze volt a sporthoz is: izmos, egészséges férfiak és nők fordultak orvoshoz ezzel a panasszal. Ma az orvosok legalább ilyen gyakran találkoznak a tünetegyüttessel, de már szó sincs sportolásról: leginkább azoknál fordul elő, akik hosszú ideig dolgoznak számítógép előtt - írja a Der Standard .
"A teniszkönyököt nyugodtan nevezhetjük ma már egérkarnak" - fogalt állást Dominik Meyer, a zürichi egyetemi kórház ortopéd szakorvosa. A teniszkönyököt - orvosi nyelven epicondylitis humeri lateralis - a túlterhelés okozza. A fájdalmat kortizon-injekciókkal lehet ugyan enyhíteni, de hosszabb távon, a betegség végleges gyógyítására egyelőre nincs biztos megoldás.
Egy norvég kutatás 177 beteget vetett alá fizikai kezelésnek, egy részüket kortizon-injekcióval kezelték, a többieket placebóval . Hat hét után még csak az első csoport számolt be javulásról, de három hónap, majd egy év után már mindenki.
"Ha az embernek erős fájdalmai vannak, de gyorsan enyhítenie kell a panaszokat, akkor a kortizon-injekció tökéletes megoldás" - mondta Christian Krasny ortopédsebész. Hozzátette, a legtöbb esetben a testrész idővel magától meggyógyul, ráadásul így nincsenek kellemetlen mellékhatások sem.
A teniszkönyök már felfedezőjének, Percival Millsnek is sok fejfájást okozott a két világháború között, mert tapasztalatai alapján úgy vélte, a betegséget nem lehet gyógyítani még műtét útján sem. "A kezelés annyira hatástalan, hogy a betegek nagy része soha többé nem akar vele orvoshoz fordulni" - írta a British Medical Journal hasábjain 1928-ban.
Hogy alakul ki?
Teniszkönyök akkor alakul ki, amikor a csukló és a könyök közötti feszítőizmok túlterheltek lesznek, ami gyakran fordul elő teniszezés közben, de okozhatja például kemény kerti munka is, vagyis minden olyan mozgás, ahol a kézfej kifelé, a könyök irányába is mozog.
"A fájdalom heves, van, aki egy kávéscsészét sem tud többé megtartani miatta" - mutatott rá Reinhard Weinstabl bécsi traumatológus. A kiváltó ok a kéz tartós és egyoldalú mozgása, aminek során a feszítőizmokat annyira megerőltetik, hogy a felkar inai beszakadnak. A felkar és a könyök ebben az esetben enyhe nyomásra is fáj.
"Ilyenkor az inakat mindenképpen pihentetni kell, ha ez nem történik meg, javulás sem lesz" - hangsúlyozta Dominik Meyer, aki naponta diagnosztizál teniszkönyököt, de ennek már nem sok köze van a sporthoz. Leggyakrabban olyan embereknél fordul elő, akik a számítógépes munkájuk során sokat használják az egeret.
Kezelési lehetőségek
Saját magunk is ellenőrizhetjük, hogy ezzel a betegséggel van-e dolgunk. Ehhez elég csak megnézni, hogy egy kávéscsészét mennyire bírunk el, vagy egy vizes rongyot mennyire bírunk kicsavarni.
Több mint negyvenféle módszer van a teniszkönyök kezelésére az akupunktúrától a lökéshullámokig, de hogy mi a legjobb, azt nem lehet egyértelműen kijelenteni. A szakemberek között annyiban azonban megállapodás született, hogy a legjobb a fájdalmat kiváltó mozgást elkerülni, ezért az irodai dolgozóknak egy erre a célra kifejlesztett egérpadot javasolnak, amely használat közben megtartja a felkart.
A fizioterápia mellett a lökéshullám-terápia is jó, de csak akkor, ha még egy hónap után sem múlnak el a panaszok. Ez a statisztikák szerint az esetek hetven százalékában segít. A kortizon csak rövid távon hatékony, igaz, akkor szinte teljesen megszünteti a fájdalmat.