Az emberi energiafelhasználás végső határa az átlagos emberi szervezet úgynevezett nyugalmi anyagcseréjének két és félszerese, de legfeljebb napi 4000 kalória. Hosszú távon ennél nagyobb energiafelhasználás nem tartható fenn - állapították meg az amerikai Duke Egyetem kutatói.
Megdöbbentő adatok
A kutatás egy, az Egyesült Államokat átszelő futóversennyel kezdődött, amelynek résztvevői 140 nap alatt tettek meg 4828 kilométert, hogy Kaliforniából Washingtonba jussanak. A versenyzők hónapokon át heti hat maratoni távot (42,2 kilométer) futottak, közben a tudósok megvizsgálták, hogyan reagál minderre a szervezetük. A verseny előtt és alatt megmérték a futók nyugalmi anyagcseréjét, vagyis azt, hogy hány kalóriát égetnek el, amikor pihennek. Azt is megmérték, hány kalóriát használtak fel az extrém állóképességi versenyek alatt. Nagy energiafelhasználással kezdték a versenyt, amely végül a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresén állapodott meg - mutatták ki a tanulmány készítői.
Ezzel szemben a csak egy maratont futók a nyugalmi anyagcseréjük 15,6-szorosát is felhasználták. A Tour de France 23 három napja alatt a kerékpárosok nyugalmi anyagcseréjük 4,9-szeresét, a 95 napos antarktiszi kerékpározáson pedig a 3,5-szörösét bevetve versenyeztek. "Pár napig megy a rendkívüli intenzitás, de ha annál is tovább akarunk futni vagy kerékpározni, akkor vissza kell vennünk, erre mutat a vizsgált versenyek résztvevőinek minden adata" - ismertette Herman Pontzer, a kutatás egyik résztvevője.
A tudósok szerint a nyugalmi anyagcsere 2,5-szeresének felhasználása nem a szív, a tüdő vagy az izmok, hanem sokkal inkább az emberi emésztőrendszer teljesítőképességén múlik. Kiderült, hogy a szervezet nem tud megemészteni, felszívni és feldolgozni elég kalóriát és tápanyagot ahhoz, hogy ennél nagyobb energiafelhasználást hosszú távon fenntartson. Rövidebb távokon a test égetheti, majd a pihenés alatt visszaépítheti a saját zsírját vagy izomtömegét. Extrém távú versenyeken, a kimerültség határán azonban ki kell egyensúlyozni az energiafelhasználást - írták a tudósok. Pontzer szerint az eredmények abban is segíthetnek a sportolóknak, hogy okosan válasszák meg a sebességüket.