A testmozgás gyermekkorban igen fontos és számtalan előnnyel jár. Csökkenti az elhízás esélyét, épen tartja a szívet és a keringést, segít a csontok, izmok és ízületek egészséges fejlődésében. A sportoló gyerek jobban fog aludni, a mozgás izomlazító hatása miatt kevesebbet fog fájni a válla és a feje, javulnak koordinációs, sőt szociális képességei. Különösen igaz ez a csapatsportokra, melyek csemeténket megtanítják a csapatmunkára, a hatékony együttműködés jelentőségére, sőt megnövelik önbizalmát is.
Mindez természetesen csak akkor igaz, ha a gyermek olyan sportot űz, melyben tehetséges, és annak végzése örömmel tölti el. Ezért igen fontos, hogy ne kényszerítsük bele egy általunk jónak ítélt mozgásformába, hanem mutassunk neki minél több lehetőséget.
Vigyük el sportrendezvényekre, akár ingyenes bemutatóórákra, és hagyjuk, hogy ismerkedjen az adott sporttal. Ne várjunk rögtön választ: legalább 2-3 alkalomra szükség van, hogy lássuk, örömmel csinálná-e az adott sporttevékenységet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szülő feladata azonban itt nem ért véget. Még ha ki is derül, hogy a gyerek valamiben tehetséges, akkor is fel kell mérnünk, tudjuk-e finanszírozni a felszerelés, pályabérlés, uszodai bérlet stb. költségeit, és van-e időnk rendszeresen elhordani csemeténket az edzésekre, vagy máshogy megoldható-e, hogy oda eljusson. Vegyük figyelembe gyerekünk egyéniségét is: vannak, akik visszahúzódóbbak: ők a csapatsportoknál jobban kiteljesedhetek valamilyen egyéni sportágban, mint például a futás vagy az úszás. A félénk, gyakran mások áldozatává váló diákok önbizalmára igen áldásos hatással lehet, ha megtanulnak valamilyen küzdősportot.
Ha sikerült választani , feltétlenül nézzünk meg néhány edzést. Egyrészt így kiderül, elégedettek vagyunk-e a körülményekkel és az edzővel, másrészt gyerekünk ebből érezni fogja támogatásunkat, és azt, hogy büszkék vagyunk rá. Sose vegyük félvállról, ha rossz bánásmódra vagy bármi másra panaszkodik: járjunk utána, megfelelően bánnak-e a gyerekekkel az adott létesítményben, nyáron kapnak-e elég folyadékot, van-e lehetőség a tisztálkodásra, hajszárításra.
Akkor se essen kétsége, ha gyerekét egy sportág sem érdekli. Nem az a cél ugyanis, hogy sportra kényszerítsük: a cél, hogy megszerettessük vele a testmozgást. Hogy aktív felnőtté váljon, aki úgy gondolja, mozogni öröm. Találjunk ki olyan családi programokat, melyek észrevétlen mozgatják meg a csemetéket. Nézzünk utána, milyen erdei tanösvények vannak lakhelyünk közelében: járjunk el túrázni. Focizzunk az udvaron, vagy vívjunk vérre menő családi tollaslabda-bajnokságokat. A biciklitúrákon pedig nemcsak tekerünk, de hazánkat is jobban megismertethetjük az aprónéppel.
A lényeg, hogy csemeténk érezze pozitív hozzáállásunkat és támogatásunkat, de ami még ennél is fontosabb: mutassunk jó példát, és mozogjunk rendszeresen mi is. Mert azt mindenki tudja, hogy a rossz példa ragadós, de a jó is!
