A kutatók a kertészkedés egyensúlyra és járássebességre gyakorolt hatását vizsgálták időskori kognitív zavarokkal és demenciával küzdő betegek körében – írja hétfői közleményében a Semmelweis Egyetem. A kutatásban idősotthonban élő betegek 12 héten át hetente kétszer, alkalmanként egy órán át kertészkedtek. Emellett részt vettek más, az otthon által szervezett közösségi tevékenységekben is. A kontrollcsoport tagjai szintén részt vettek közösségi eseményeken, de nem dolgoztak a kertben. A három hónapos időszak végén a zöldterápia résztvevőinek statikus egyensúlya nem, a kontrollcsoporté viszont romlott. A lépéssebesség a kísérleti csoport esetében javult, a kontrollcsoport tagjainál nem változott. A dinamikus egyensúly egyik csoport résztvevőinél sem változott.
„A zöldben, növényekkel töltött idő és velük foglalkozás mentális egészségre gyakorolt pozitív hatását többen leírták. Mi arra voltunk kíváncsiak, hogyan hat a kertészkedés az egyensúlyra és a kognitív funkciók állapotát is jelző járássebességre” – árulta el Farkas Valéria, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Ápolástani Tanszékének munkatársa, a kutatás első szerzője. Az életkorral romlik az egyensúlyszabályozás és a járáskontroll, amit a kognitív hanyatlás is befolyásol. Ezért időskorban az egyensúly megtartása és a biztonságos járás több tudatos idegi szabályozást, nagyobb figyelmet igényel. „Ezzel magyarázható, hogy az időskorúak nehezen tudnak egyszerre két feladatra összpontosítani, mivel két egyidejű tevékenység egymás kivitelezését zavarja. Ha például egy idős ember járás közben beszélni kényszerül, sokszor megáll és elsősorban a beszélgetésre koncentrál” – mondja dr. Kovács Éva, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karának főiskolai tanára, a kutatás utolsó szerzője.
A kerti elfoglaltság jobb kedvre derít
„A kognitív zavarokkal küzdők gyakran befelé fordulnak, keveset vagy nem kommunikálnak a külvilággal, nehézséget jelent számukra a másokkal történő érintkezés, interakció” – magyarázza Farkas Valéria. A zöldterápia hatására az érintettek szociálisabbak lettek: gyakrabban beszélgettek egymással a foglalkozásokon kívül is, szívesebben vettek részt más közösségi programokon. Kedélyállapotuk javult, kevésbé viselkedtek agresszívan, ritkábban szitkozódtak. Az őket látogató családtagokkal is nyitottabbak voltak: büszkén vezették őket körbe a kertben, amelyet gondoztak.
„Magyarországon 250 ezer ember rendelkezik pontos diagnózissal, ám ennél jóval többre becsüljük a betegek számát. Ha minden érintettet, például az őket ápoló hozzátartozókat is beleszámítjuk, a kórkép a teljes lakosság tíz százalékát érinti itthon” – mondja dr. Kovács Éva. Az átlagéletkor növekedésével a demencia előfordulása várhatóan emelkedni fog a következő évtizedekben, így egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív, nem gyógyszeres kezelések. A mostani kutatási eredmények megerősítik, hogy a zöldterápia hatékony módszer lehet a kognitív zavarok és a demencia tüneteinek enyhítésére.
Legjobban: