Vastagbélrák megelőzés mozgással
Korábban ó egy amerikai kutatócsoport 20 olyan tanulmányt elemzett, melyek az utóbbi években a vastagbél-adenoma (vastagbélrákot megelőző elváltozás) és a fizikai terhelés, mozgás kapcsolatát vizsgálták.
A British Journal of Cancer című lapban korábban publikált eredmények azt mutatták, hogy szoros, fordított arányosság van a fizikai aktivitás mértéke és a vastagbél-adenoma megjelenése, gyakorisága között. Azaz minél többet mozog valaki - legyen nő vagy férfi -, annál kevesebb adenomája van. Korábban a Washington University és az American Cancer Society is vizsgálták, milyen hatással lehet a mozgás a vastagbélrák kialakulására, és az ebből következő halálozásokra.
A felmérés során 150.000 férfi és nő fizikai aktivitását követték nyomon 1982 és 1997 közt és összevetették az 1998 és 2005 közt kialakult vastagbélrák diagnózisok és az ugyanebben az időszakban bekövetkezett rák miatti halálozások számával. Az eredmények azt mutatták, hogy azoknak volt a legkisebb esélyük a végzetes kimenetelű vastagbélrákra, akik legalább 10 évig rendszeresen mozogtak.
A szűrés is életet menthet
Sokat tehetünk önmagunkért, ha rendszeresen részt veszünk olyan speciális vizsgálatokon, mint a vastagbél-rákszűrés, amely még idejekorán kimutathatja a betegséget, jóval kedvezőbb életkilátásokat biztosítva. A kolonoszkópia ugyanis kettős célt szolgál: láthatóvá teszi az esetleges elváltozásokat (például kinövés, daganat, fekély, vérzés), és egyes esetekben lehetőség van az probléma kezelésére is. Így többek közt eltávolíthatók a rákmegelőző állapotot jelentő polipok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Néhányan a vizsgálat eredményétől, mások a kellemetlenségtől tartanak. Az első kérdéssel kapcsolatban fontos tudni, hogy a vastagbéldaganatok lassan, akár 10 év alatt fejlődnek ki. Vagyis komoly esély van rá, hogy a kolonoszkópiával korai stádiumban fedezzük fel a betegséget, amikor még igen jó esélyek vannak a gyógyításra. A másik félelemmel kapcsolatosan tisztában kell lenni azzal, hogy mindössze egy 15-20 perces vizsgálatról van szó, amely igény esetén bódításban is végezhető, tehát mire a páciens visszanyeri az éberségét, már túl is esett az egészen - hangsúlyozza dr. Mármarosi István.
Amennyiben tehát gyanús jeleket tapasztalunk például a székelési szokásokban, esetleg előfordult már a családban vastagbélrák, vagy 45 feletti életkorban csak szeretnénk megbizonyosodni az egészségünk felül, a kolonoszkópia mindenképpen jó döntést jelent.
Forrás: Oxygen Medical
