A kőtörő elítéltek régen ritmusos énekkel kísérték a csákányozást. Vajon miért? A többség azt gondolja, hogy a zene egyszerűen eltereli a figyelmünket fizikai munkavégzés közben, a német Max Planck Intézet kutatói azonban bebizonyították, hogy közvetlenül az izmainkra is hatást gyakorol.
A szaklapban közzétett kutatásukban a szakértők Thomas Fritz vezetésével 63 férfi és női önkéntest kértek fel arra, hogy különböző körülmények között edzenek. Az egyik kísérletben kondigépeket használtak, és közben passzívan hallgatták a háttérben szóló zenét. Egy másik kísérletben viszont úgy állították be a kondigépeket, hogy akkor játsszanak zenét, amikor a résztvevők használják. Minél gyorsabban végezte a gyakorlatot az alany a gépen, annál gyorsabb tempójú és bonyolultabb lett a zene.
A tesztek során a kutatók a résztvevők anyagcsereadatait, például az oxigénfelvételt és az izomfeszültség változásait is mérték, és megkérdezték az alanyokat arról, milyen mértékű megerőltetést éreznek. Kiderült, hogy az önkéntesek többsége kisebbnek érezte az edzésre fordított erőfeszítést, amikor saját maguk hozták létre a zenét. Ráadásul anyagcsereértékeik is azt mutatták, hogy a zene létrehozása közben az izmaik kevesebb energiát használtak fel, amitől fiziológiai szempontból hatékonyabban teljesítettek.
Dr. Fritz szerint az eredmény azért számít áttörésnek, mert segíthet a zene terápiás felhasználásának előmozdításában.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
