Bár senki sem tudja biztosan, hogy valóban létezik-e "géndopping", de a sportszakemberek tartanak az erő és állóképesség növelése céljából végrehajtott génmanipuláció lehetőségétől.
"Jelenleg sajnos nem tudjuk semmivel kimutatni, ha egy versenyző génjeit módosították. Legalábbis rövid időn belül nem derülhet rá fény" - mondta Andy Miah bioetikus. "Néhány éven belül rendelkezésre állhat olyan vizsgálat, mellyel kideríthető a génmanipuláció, és esetleg sor kerülhet érmek visszavonására."
A géndopping elméletben azt jelentheti, hogy a sportolók testébe laboratóriumban előállított DNS-t juttatnak, például egy vírus segítségével, mely stimulálja az izomnövelő hormonok termelését; vagy a vörösvértestekét, melyek oxigént szállítanak az izmokhoz. A retrovírusnak nevezett mikroba úgy működik, hogy saját DNS-állományának lemásolására kényszeríti a sejteket. "Vegyünk egy kifejlett, edzett sportolót és játsszunk addig a génállományával, míg erősebbek és jobbak nem lesznek" - magyarázta Don Catlin orvos, aki az Egyesült Államokban közreműködött az első drogtesztek elkészítésében. "De mi is történik? Én sem tudhatom, de biztos senki nem fogja önként elárulni. Tudjuk, hogy lesznek, akik meg akarnak próbálkozni vele, esetleg épp azon ügyködnek."
Már 2006-ban megrázta a sportvilágot a német edző esete, akit azzal vádoltak, hogy a téli olimpiára való felkészülés során a Repoxygen nevű, kísérleti stádiumban levő génterápiát akarta alkalmazni csapatán. A kúrát a vérszegénység egyik lehetséges gyógymódjaként tartották számon. A szer szintetikus vírust tartalmazott, mely az eritropoetin (EPO) nevű hormon génjét hordozza. Ez a hormon serkenti a vörösvértestek termelődését.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Doppingellenes Világszervezet (WADA) felvette a géndoppingot is a tiltott szerek és eljárások listájára, és már dollármilliókat költött a tesztek kifejlesztésére.
"A világ legjobb specialistáit kértük fel, akik már 2002 óta dolgoznak az ügyön" - mondta a WADA igazgatója, David Howman, bár hozzátette, eddig nem találtak bizonyítékot rá, hogy a sportolók ilyen eszközökkel élnének. Az izomba közvetlenül befecskendezett növekedésfokozó gént szinte lehetetlen lenne vérből vagy vizeletből kimutatni. Esetleg az izomból vett szövetminta vezethetne nyomra, de ez már egy invazív beavatkozás, amit valószínűleg nem hagynának jóvá. A jelenlegi eljárásokkal tűt keresnének a szénakazalban, de néhány éven belül lehetővé válhat a kimutatásuk.
Ez is érdekelhet
Az új szabályok értelmében az olimpián résztvevő sportolók vér- és vizeletmintáit nyolc évig kell megőrizni, ami azt jelenti, hogy később is meg lehet nézni, hogy használtak-e géndoppingot.
