A kezeletlen betegségnek súlyos következményei lehetnek, holott a megfelelő életmódnak mind a megelőzésben, mind a kezelésben óriási szerepe van. Prof. Dr. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási szakértője, belgyógyász, klinikai farmakológus beszélt a témáról.
Ha az érfal elveszti rugalmasságát
Az ütőerek (artériák) meszesedése tulajdonképpen az idősödéssel járó természetes folyamat, amelyet azonban több tényező lassíthat, illetve gyorsíthat. A meszesedés leggyakoribb formája az atherosclerosis, amely során az érbelhártya alatt először kásaszerű anyagot tartalmazó, később a lerakódó kalcium miatt megkeményedő plakkok akadályozzák a szervek vérellátását. A folyamat azonban már korábban elkezdődik. Egyes fehérvérsejttípusok felveszik és tárolják a koleszterint, ún. "habos" sejtekké alakulnak és ezek tapadnak ki az érfal belső sejtrétegéhez. Ezután bonyolult biokémiai folyamatok során alakul ki a kitapadt plakk. A plakkok helyén az érfalak rugalmassága csökken, az erek merevebbé válnak és lassan beszűkülnek, esetleg el is záródnak az érintett szakaszok.
A fokozatosan csökkenő oxigén- és tápanyag ellátáshoz az érintett szervek hosszan, fokozatosan "hozzá tudnak szokni". A legnagyobb veszély azonban az, hogy ezeknek a plakkoknak a széle mindig lazább, és ha beszakad, akkor létrejön az ún. plakk-ruptúra. Ez a leszakadt plakk szelepszerűen azonnal elzárja az illető eret, hirtelen nagy mennyiségű vérlemezke csapódik oda és másodpercek alatt kialakul a dugó. Ha ez a szívben következik be, létrejön az infarktus, ha az agyban, akkor a stroke, ha bárhol máshol, pl. a végtagokban, akkor az akut artériás elzáródás. Az első kettő állapot életveszélyes is lehet, mert a szerveknek nem volt idejük a csökkent oxigénellátáshoz hozzászokni. Ez a perifériás ereket is érintheti a végtagi és a nyaki erekben. A folyamat sokáig nem okoz tüneteket, később pedig attól függenek a panaszok, hogy milyen mértékű az elzáródás és hol helyezkedik el. Mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni, ha krónikus fájdalmat, helyi érzéketlenséget, görcsöket, az érintett testrész hűvösségét tapasztaljuk. Ha a nyaki vagy agyi ütőerek az érintettek, tapasztalhatunk többek közt szédülést, látás- vagy hallászavart, ha pedig a szívkoszorú-erekben van szűkület, terhelésnél jelenik meg a fájdalom.
Az érelmeszesedés összetett folyamat, kialakulásában szerepet játszik a genetika, a családi halmozódás, a vérzsírok (koleszterin és triglicerid) emelkedett szintje, a magas vérnyomás, a cukorbetegség. Kiemelendő a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód.
Mozogjunk!
A koppenhágai egyetem kutatói a mozgás szerepének megfigyelése miatt 42 házaspárt követtek négy éven keresztül, miközben rendszeresen mozogtak. Kezdeti értékeikhez viszonyítva valamennyiüknek nőtt a maximális oxigénfelvevő képessége, csökkent a koleszterinszintjük, és minden olyan rizikófaktor értéke, amelyeket az érelmeszesedés előszobáinak lehet tekinteni. A fizikai aktivitás szintje a közepesen intenzívet közelítette, az ennél megerőltetőbb mozgás nem eredményezett nagyobb egészségnyereséget.
A megfelelő mozgásfajta, intenzitás és gyakoriság kijelölése ideális esetben szakorvos és személyi edző feladata.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
