„A világnépesség jelentős része sok időt ül a nap folyamán, legyen szó akár arról, hogy egy számítógép előtt ülve dolgozunk, vagy akár arról, hogy otthon ücsörgünk a tévé előtt. Lévén, hogy az emberi test mozgásra termett, a hosszas üldögélés nyilvánvalóan rosszat tesz egészségünknek” – írja a The Conversation oldalán megjelent cikkében dr. Daniel Bailey, a londoni Brunel Egyetem kutatója, sport-, egészség- és mozgástudományi szakértő. Hozzáteszi, egy, az Amerikai Szív Társaság (AHA) folyóiratában frissen megjelent tanulmány nemcsak alátámasztja az ülő életmód káros mivoltát, de egyéb aggasztó megfigyelésekkel is szolgál.
A Kaliforniai Egyetem San Diegó-i kampuszának kutatói összesen 5856 idős nő bevonásával folytattak le egy tanulságos kísérletet. A 63-99 éves korosztályba tartozó résztvevőknek egy hétig kellett aktivitásmérő eszközt viselniük a csípőjükön, majd ezt követően egy teljes évtizedig követte nyomon a kutatócsoport egészségük alakulását. Ebben a tíz évben 1733 kísérleti alany hunyt el. A begyűjtött adatok elemzéséhez a kutatók a mesterséges intelligenciát hívták segítségül, amely végül kimutatta, hogy azon résztvevők körében, akik naponta több mint tizenegy órát töltöttek ülve, 57 százalékkal magasabb volt a halálozási arány a vizsgálati időszak alatt, mint azok esetében, akik legfeljebb napi kilenc és fél órát ücsörögtek.
Itt jön azonban a csavar a történetben. Elvégre ismert, hogy rendszeres testmozgással vissza lehet fordítani a túl sok ülés egészségügyi kockázatait, igaz? Nos, a San Diegó-i tanulmány eredményei szerint közel sem ennyire szerencsés a helyzet. Kísérletük adataiból ugyanis az rajzolódik ki, hogy a korai halálozás veszélye akkor is fennállt az érintetteknél, ha egyébként jelentős mennyiségű testmozgás végeztek ülő életmódjuk mellett. Hasonló problémára hívta fel egyébként a figyelmet egy 2019-ben az American Journal of Preventive Medicine című folyóiratban publikált tanulmány is, amely nem talált bizonyítékot arra, hogy önmagában a rendszeres fizikai aktivitás képes lenne negálni az olyan betegségek kialakulásának túl hosszas ücsörgéshez köthető fokozott kockázatát, mint a 2-es típusú cukorbetegség, egyes szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a stroke.
A tanulság: nem szabad sokat ülni
„Mindazonáltal egy ausztrál tanulmány kimutatta, hogy napi 9-10,5 ezer lépés már csökkenti a korai elhalálozás veszélyét még olyan emberek esetében is, akik amúgy sokat ülnek” – teszi hozzá Bailey. Persze joggal merül fel a kérdés, hogy vajon melyik kutatásnak higgyünk inkább, elvégre mégiscsak egymásnak ellentmondó következtetésre jutottak. A szakértő ugyanakkor rámutat, hogy míg a kaliforniai kísérletben csípőn, addig az ausztrál kísérletben csuklón viselhető aktivitásmérővel gyűjtöttek adatokat, ami már önmagában is jelentős eltérésekhez vezethet, amikor az a kérdés, hogy a résztvevők vajon mennyi időt töltöttek valójában ülve. Ezenkívül az ausztrál kutatók speciális szoftvert sem használtak a begyűjtött adatok elemzésére, amely képes lett volna helyesen felmérni, hogy a kísérleti alanyok mikor ültek és mikor álltak csupán egy helyben.
Ebből aztán az következik Bailey szerint, hogy mint írja, „az ausztrál tanulmány alulbecsülhette a résztvevők ülve töltött idejét”. Éppen ezért a kaliforniai eredményeket megbízhatóbbnak tartja, egyszersmind így világos az üzenet is: rendkívül fontos, hogy kevesebb időt töltsünk naponta székünk, fotelünk látszólagos kényelmében. Ezt egyébként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aktuális ajánlása is hasonlóképpen fogalmazza meg, amely felnőttek számára általánosan azt javasolja, hogy igyekezzünk korlátozni az ülve töltött idő mennyiségét a mindennapokban, illetve sose ücsörögjünk egyhuzamban túl sokat, hanem törjük meg azt fizikailag aktívabb szünetekkel.
Mi számít túl hosszas ücsörgésnek?
Persze amikor túl sok ülésről van szó, felmerül a kérdés, hogy vajon számokban kifejezve mit is jelent mindez. A San Diegó-i kutatók tanulmánya napi tizenegy órában húzta meg a határt, de más kutatások szerint már napi hét óra ülve töltött idő is károsan hat az egészségre. Emellett számos tudományos bizonyíték figyelmeztet arra, hogy egyhuzamban nem lenne szabad 30 percnél többet ülni, mivel már ennyi idő után is emelkedhet a vércukorszint és a vérnyomás.
Mi segíthet tehát kitörni az egészségre ártalmas kényelemből? Nos, Bailey szerint számítógépes munkát végezve érdemes megfontolni egy álló asztal használatát a klasszikus irodai asztalok helyett. Ugyancsak hasznos, ha például egyes munkafeladatok között tartunk pár perc szünetet, amikor fel tudunk állni a monitor elől, illetve telefonhívásainkat akár sétálva is lebonyolíthatjuk. Otthon, a kedvenc tévéműsorunkat nézve is érdemes kihasználni a reklámok nyújtotta lehetőséget arra, hogy felkeljünk kicsit a kanapéról, és átmozgassuk a tagjainkat. Végezetül segítségül hívhatjuk a technológiát is, hiszen számos olyan hordható okoseszköz kapható, amely figyelmeztet a mozgásra, ha túl hosszú ideig maradunk inaktívak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Vannak persze, akik mozgáskorlátozottként kerekesszékben töltik az életüket. Egy 2020-ban publikált tanulmány azonban úgy találta, hogy egyszerű kargyakorlatokkal is lehetséges csökkenteni a vércukorszintet, például úgy, ha húsz percenként két percig tornáztatjuk a karjainkat. „Mindaddig, amíg valami olyasmit csinálsz, ami azzal jár, hogy nem ülsz mozdulatlanul, annak lesz egészségügyi haszna” – húzta alá a szakember.
