A bemelegítést sem veszi komolyan mindenki
Mindössze 20 százalék járt már egyáltalán valamilyen sportorvosi, diagnosztikai vizsgálaton - ez is kiderült abból a személyes és online megkérdezéses felmérésből, amit a LifeLike Egészségügyi és Mozgásdiagnosztikai Központ megbízásából készítettek októberben 1500 futó bevonásával. Az amatőr futók kevesebb mint fele veszi komolyan a bemelegítést és a nyújtást is, csak 57%-uk. Így aztán a szakember szerint sok amatőr futó 50 éves kora felett nagy valószínűséggel kénytelen lesz más sportot választani a rossz futótechnika miatt.
A lakosság kétharmada nem sportol
A kevés testmozgás számtalan betegséget okozhat, a magyar lakosság kétharmada mégsem sportol még napi 10 percet sem. Az aktív testmozgást végzők viszont átlagosan másfél órát mozognak naponta. Hazánkban a harmadik legnépszerűbb mozgásforma a futás, elenyésző azonban azok száma, akik tudatosan tervezik meg az edzésprogramot, vagyis szakember segítségével állapítják meg, hogy mekkora és milyen jellegű az a terhelés, ami számukra ideális.
A legtöbben - 10 futóból 7 - mindössze saját megérzéseikre hagyatkoznak, azaz leginkább csak futnak, de azt nem tudatosan teszik. A túledzésről viszont 80 százalék hallott már. A megkérdezett futók harmada hetente kétszer, fele hetente ennél többször fut.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A nyújtás sokszor elmarad
Az amatőr sportolók a bemelegítésre még csak-csak szánnak időt, de a nyújtás sokszor teljesen elmarad, vagy csak 1-2 percet töltenek ezzel. Csupán 57 százalék veszi komolyan, és fordít rá legalább 10 percet. - Remek ötlet, ha valaki sportként a futást választja, hogy megőrizze egészségét, javítsa fizikai állapotát. Arra azonban kevesen gondolnak, hogy akár árthatnak is maguknak: a lelkes kezdőknél például gyakori a túledzés, amikor valaki többet fut annál, mint amit a saját fizikális állapota, erőnléte megengedne. Sőt az is előfordulhat, hogy valaki számára testi adottságai, egészségi állapota miatt nem a futás a legideálisabb mozgásforma. Mindezek figyelmen kívül hagyása sérüléshez, mozgásszervi panaszokhoz vezethet, pedig egy előzetes diagnosztikai felméréssel a problémák könnyen megelőzhetők lennének - mondta Dr. Török Krisztina, a központ igazgatója.
Ez is érdekelhet
Egy-egy súlyosabb sérülés után a felépülés, illetve a mozgásszervi panaszok gyógyulása akár fél évet is igénybe vehet. A szakember szerint az ilyen problémák arra is visszavezethetők, hogy egészen egyszerűen rossz technikával futunk. Jellemző, hogy ezek a rossz beidegződések az életkor előrehaladtával egyre inkább érezhető hatást gyakorolnak a testre: fájó végtagok, nehezen hajló ízületek, mozgásszervi panaszok fordulnak elő. - A mozgás örömét visszanyerni sokkal több befektetést igényel, mint preventív, megelőző szemlélettel, akár szakember segítségével a jó gyakorlatot kialakítani - tette hozzá Dr. Török Krisztina.
