Mozgás

Van, akinél még soha nem fordult elő, míg mások kifejezetten hajlamosak rá és visszatérő fülfájástól szenvednek búvárkodás után.

A kétszeres olimpikon egyik szponzorának, a Scitec Nutritionnek adott exkluzív interjút Japánból, ahová 6 hetes edzőtáborba érkezett. Sportolónőnk elárulta, mi az oka annak, hogy időről-időre visszatér a szigetországba, és arról is mesélt, mi nem hiányozhat soha a táskájából, van-e valamilyen kabalája, illetve miért kerüli ki a padlón levő csíkokat, mielőtt a tatamira lép...

Egy sportolónak komoly testi-lelki megterhelést jelenthet egy sérülés, amely sohasem jön jókor.

A tavasztól őszig terjedő időszak a legalkalmasabb arra, hogy a hobbisportolók nekivágjanak kitűzött céljaik megvalósításának. Aki már lefutotta az 5 kilométert, annak logikus célkitűzés a duplázás.

Egy új kutatás szerint azok, akik gyorsan vagy akár csak közepes tempóban sétálnak, nagyobb eséllyel élik meg az időskort, mint akik lassabban gyalogolnak.

Általánosan elterjedt nézet, hogy egészségünk megőrzése érdekében naponta 10 ezer lépést kell megtennünk. De vajon mennyiben igaz ez a felvetés?

Bár a bokarándulást a legtöbben otthon kezelnék, az ortopéd szakorvos arra figyelmeztet: idővel akár porcelhaláshoz is vezethet egy-egy ilyen apró baleset, ezért érdemes több figyelmet szentelnünk a problémának.

A kerékpározás nagyszerű formája a testmozgásnak, egy félórás intenzívebb tekerés alatt akár 300 kalóriát is elégethetünk. Ha azt tervezzük, hogy nekivágunk egy nagyobb távnak, az alábbiakat érdemes észben tartani.

Ha valaki tenni akar az egészségéért, nem kell feltétlenül órák hosszat, maximális erőbedobással a környéken sprintelnie. Egy új tanulmány szerint már 5-10 perc napi futás - normál tempóban! - is ugyanolyan jótékony hatással van egészségi állapotunkra, mint egy heti többórás jogging.

Ha rendszeresen futunk, és szeretnénk a lehető legtöbbet kihozni az edzésünkből, akkor érdemes tisztában lenni az alábbiakkal a maximális teljesítmény és komfortérzet érdekében.

Az edzés hatékonyságához a megfelelő táplálkozás szorosan hozzátartozik. Nem mindegy ugyanis, hogy mozgás után mit, mennyit és mikor eszünk.

30 éves kor fölött a rendszeres testmozgás évekkel hosszabbíthatja meg az életünket, ráadásul az alakunk és a közérzetünk is sokkal jobb lesz tőle. A sport segít távol tartani az olyan betegségeket is, mint a cukorbaj, a szívproblémák vagy a rák, de fontos tudni, hogy a 30-as éveinkben már másképp kell edzenünk, mint a 20-asokban.

Ki ne ismerné a napi 8-10 órás ülőmunka következtében jelentkező fájdalmat a derék - nyak - váll vonalán? Tanácsainkkal megszabadulhat a kellemetlen tünetektől.

A kézállásnak nem tulajdonítanak túl nagy jelentőséget, mondván, az egész csak az egyensúlyozásról szól. Pedig egyáltalán nem csak a technika számít: nagyon komolyan karbantartja, és fejleszti a test izomzatát.

A testmozgás jelentősen csökkenti a daganatos betegségek kockázatát és a már diagnosztizált rákos betegek halálozását is - szakértők szerint elég napi másfél kilométert sétálni ehhez.

Ha elhatározzuk, hogy életmódot váltunk, és ennek részeként sportolni is elkezdünk, az egyik legnehezebb dolog, hogy a kezdeti lendület után se apadjon a lelkesedésünk, és a mozgás a mindennapjaink részévé váljon. Ennek érdekében érdemes kipróbálni a következőket.

Számos oka lehet annak, ha a rendszeres edzés és súlyzózás ellenére sem izmosodik sem a karunk, sem a fenekünk. Szerencsére azonban mindegyiken lehet segíteni.

Ha valaki le szeretne adni pár kilót, a megfelelő táplálkozás vagy diéta mellett a másik legfontosabb dolog a rendszeres testmozgás. A mostanában egyre népszerűbb futást és kocogást sokan választják ilyenkor, pedig vannak olyan mozgásformák, amelyekkel több kalóriát lehet elégetni. Ráadásul a futással járó terheléshez egy idő után hozzászokik a szervezet, így nem fejlődik az izomzat, és az elégetett kalóriák száma is alacsonyabb lesz - érdemes tehát valami mást is kipróbálni.

Alighanem helyes hozzáállást tükröz a következő kettős kijelentés: "Nem állok le a mozgással, mert öregszem. Azért öregszünk meg, mert leállunk a mozgással."

A legtöbb gond a türelmetlenségből fakad: ha lépésről lépésre haladunk, és megengedőek vagyunk önmagunkkal, akkor nem csak a sérüléseket előzzük meg, de több örömünket is leljük majd a rendszeres sportolásban.

Aki rendszeresen fut, biztosan tapasztalta már az edzés után rátörő ellenállhatatlan éhségérzetet. Vannak, akiknél az is előfordul, hogy utána egész nap nagyon éhesek. Ennek okaival nem árt tisztában lenni, hiszen nem feltétlenül egészséges, ha ilyenkor a szokásosnál több tápanyagot viszünk be.

Egy kis odafigyeléssel és testmozgással elérhető a kívánt álomalak. Önmagában a sporttól nem fogyunk le, mellette fontos, hogy táplálkozási szokásainkon is gyökeresen változtassunk. Rubint Réka tanácsai.