Közismert, hogy az emberi terhesség nagyjából 9 hónapig tart, ennek ellenére az orvosok általában 40 hetet, tehát közel 10 hónapot említenek, és ennek alapján osztják fel a várandósságot három trimeszterre. Hogyan lehetséges ez? Nos, a különbség abból adódik, hogy míg előbbi időtartam az úgynevezett magzati kort foglalja magában, addig a második a terhességi vagy gesztációs kort, amelyet az utolsó menstruáció első napjától számítanak. Így jön ki az átlagosan 40, trimeszterenként kicsivel több, mint 13 hét, és a legtöbb gyermek a 37. és 42. hét között születik meg.
Az alábbiakban a Planned Parenthood összeállítása alapján vesszük sorra, milyen változások zajlanak le az anyaméhben és általában véve a kismama szervezetében a terhesség 40 hete során.
A terhesség 1. hónapja (1-4. hét)
Az első két hét a mentruációs ciklus első két hete, amelynek végére egy érett petesejt jut az egyik petefészekből a petevezetőbe. Ez az ovuláció folyamata, amelynek napjai alatt a petesejtet megtermékenyíthetik a hímivarsejtek. Amennyiben ez megtörténik, a megtermékenyített petesejt a méhet elérve osztódni kezd és beágyazódik. Ekkor kezdődik a terhesség, az utolsó menstruációt követő 3-4. héten. Tünetként mindezt a következő menstruáció elmaradása jelzi, továbbá felléphet szokatlan fáradtság, puffadás, gyakori vizeletürítés, hangulatingadozás, émelygés, illetve a mellek érzékenysége, megduzzadása.
A terhesség 2. hónapja (5-8. hét)
A kezdeti sejtszaporulat a 6. hét elejére embrióvá fejlődik, egyszersmind elkezdenek kifejlődni a főbb belső szervei és a végtagjai, majd a 7-8. hét körül a nemi szervei. A várandós nő egyre kellemetlenebb mellfájással, fáradtsággal szembesülhet. Továbbra is gyakrabban kell kijárnia a mosdóba, miközben súlyosbodhatnak a refluxos panaszok, a hányinger és a hányás. A szervezet több vért termel, ami a szívet is gyorsabb, erőteljesebb munkára készteti.
A terhesség 3. hónapja (9-12. hét)
Tíz hét elteltével az embrió magzattá fejlődik. Eltűnik a farokkezdeménye a gerinc végén, a köldökzsinór pedig immár összeköti a hasát a méhlepénnyel, biztosítva a tápanyag- és oxigénellátást A hónap végére az ujjait már nem köti össze hártya, a csontjai is lassan megkeményednek, valamint kifejlődik a bőre és a körmei. Megjelennek a külső nemi szervei, a veséi pedig elkezdenek vizeletet termelni. Az anyai tünetek közül az első két hónapban tapasztalt panaszok folytatódnak, akár súlyosbodnak. A mellek növekedése folytatódik, a mellbimbók udvara is szélesebbé, sötétebbé válik. Ezenkívül hajlamosabbá válhat a kismama a pattanásokra.
A terhesség 4. hónapja (13-16. hét)
Fenekétől a feje búbjáig a magzat hossza eléri immár a 12 centimétert a negyedik hónap végére. Neme ekkor már ultrahangvizsgálat során is látható lehet. Elkezd kinőni a haja, kialakul a szájpadlása. Fiúknál kifejlődik a prosztata, lányoknál a petefészkek leereszkednek a hasi területről a medencébe, majd több százezer petesejt formálódik bennük. Az anya számára jó hír, hogy émelygése, hányingere jellemzően enyhül, noha egyéb emésztőrendszeri panaszok, mint a gyomorégés és a székrekedés, továbbra is kellemetlenségeket okozhatnak. A melleket érintő változások folytatódnak. Jellemző erre az időszakra a légszomj és szapora légzés, valamint a fokozott véráramlás miatt a gyakoribbá váló ínyvérzés, orrvérzés és orrdugulás, akár szédülés.
A terhesség 5. hónapja (17-20. hét)
A magzat bőrét apró, selymes szőrszálak és egyfajta zsiradék, úgynevezett magzatmáz borítja be, ami célja a bőr védelme. Lányoknál kialakul a méh. A kismama ebben az időszakban kezdi először érezni a magzat mozgásait, mintha csak pillangók repkednének a hasában. A negyedik hónapban tapasztalt panaszok továbbra is fennállnak. A mellek mérete a kezdeti állapothoz képest immár akár két kosármérettel is nagyobb lehet.
A terhesség 6. hónapja (21-24. hét)
A csontvelő elkezd vérsejteket termelni a magzat szervezetében. A szájában kialakulnak az ízlelőbimbók, majd a hónap végére a szemöldöke és a szempillái is megjelennek. Az anyánál a korábbi panaszokhoz képest enyhülhet a légszomj, a mellek viszont már elkezdhetnek úgynevezett kolosztrumot, avagy előtejet termelni, és ez a terhesség további heteiben is végig megmaradhat. A hatodik hónapban emellett néhány kismama Braxton-Hicks-féle összehúzódásokat tapasztalhat: lényegében arról van szó, hogy a méh elkezd felkészülni a szülésre. Fontos, hogy ezek az összehúzódások teljesen normális jelenségnek számítanak, illetve nem koraszülésre utalnak. Ezzel együtt kifejezetten fájdalmas és gyakori összehúzódások esetén érdemes konzultálni szülész-nőgyógyászunkkal.
A terhesség 7. hónapja (25-28. hét)
A terhesség végéhez közeledve a magzat egyre több zsírtartalékot halmoz fel, valamint nagyjából a 28. hétig még összetapadva maradnak a szemhéjai. Testhossza ekkorra elérheti a 25 centimétert. A magzat növekedését a méh tágulása is követi. Az anya egyre gyakrabban érezhet hátfájást, miközben a korábbi panaszai is változatlanul fennállhatnak. A szédülés viszont enyhül.
A terhesség 8. hónapja (29-32. hét)
Fiúknál nagyjából a terhesség 30. és 34. hete között elkezdenek leszállni a herék a hasüregből, de ez a folyamat egészen a 40. hétig eltarthat. A kicsi növekedésével az anya fáradtságra, nehézlégzésre panaszkodhat. Gyakori továbbá a visszeresség és aranyeresség ebben az időszakban. A bőrön striák jelenhetnek meg a tágulástól. Braxton-Hicks-féle összehúzódások, gyomorégés és székrekedés továbbra is jelentkezhet, amihez újonnan stresszinkontinencia társulhat.
A terhesség 9. hónapja (33-36. hét)
Az utolsó előtti hónapban a magzat szemei már elég fejlettek ahhoz, hogy pupillája reagálni tudjon a fényerősség változásaira. A bőrét borító apró szőrszálak mostanra eltűntek, zsírtartalékai pedig olyannyira feltöltődtek, hogy ráncai is kisimulnak. Eközben viszont egyre növekvő nyomást helyez az anyai szervezetre, ami fokozza a már említett légzési nehézségeket, vizelettartási zavarokat, visszerességet, alvászavarokat. Enyhülhet viszont a székrekedés és a gyomorégés.
A terhesség 10. hónapja (37-40. hét)
A 10. hónapban a magzat eléri fejlődése végső stádiumát, ennél fogva készen áll arra, hogy a világra jöjjön. Egy átlagos újszülött testhossza nagyjából 46-56 centiméter a talpától a feje tetejéig mérve, súlya pedig 3-4 ezer gramm közötti. A terhesség végére a légzési nehézségek mellett enyhül a gyomorégés és a székrekedés is. A magzat elhelyezkedése viszont gyakori vizeletürítést és vizelettartási nehézségeket okozhat. A szülés előtt néhány héttel a méhnyak elkezdhet már tágulni, ami éles fájdalmat válthat ki.
Legjobban: