Ismert, hogy a nők általában véve hajlamosabbak a vérszegénységre, avagy anémiára, mint a férfiak. Vérszegénységről beszélünk, amennyiben a vérben lecsökken az oxigénszállításban kulcsszerepet játszó érett vörösvérsejtek száma. A menstruációs vérveszteség, valamint a terhesség és szülés nyomán nőknél gyakrabban fordul elő az állapot. Bármilyen okból is alakuljon ki azonban, az Albertai Egyetem kutatóinak legfrissebb kutatási eredményei szerint az anémia befolyásolhatja a szervezet különböző behatásokra adott immunválaszát - olvasható az intézmény közleményében . Shokrollah Elahi, az egyetem immunológusa csapatával kontrollált környezetben vizsgálta az így kialakuló eltéréseket.
"Tanulmányunkban kimutattuk, hogy a nők vérében általában véve több éretlen vörösvérsejt kering, mint a férfiakéban. Ennek legfőbb oka pedig az anémia. E sejtek száma főként vérszegény nőknél emelkedik meg, és a megnövekedett számú vörösvértestek elnyomhatják az immunrendszert , védtelenebbé téve ezáltal a nőket a fertőzésekkel szemben" - magyarázta Elahi. A kutatócsapat felfedezte továbbá, hogy a nők vérében több éretlen vörösvérsejt cirkulál a menstruációt követő napokban. Magyarán ilyenkor kevésbé aktív az immunrendszerük, ami fokozott fertőzéskockázatot hordoz magában.
Nem lehet mindkét nemet ugyanúgy kezelni
Az albertai kutatók eredményei tovább erősítik azt a mára széles körben elterjedt nézetet, hogy nem lehet mindkét nem tagjait ugyanolyan stratégiák mentén ellátni az orvoslásban. Az elmúlt években egyre nagyobb teret nyert a precíziós medicina, egyszersmind egyre hangsúlyosabbá vált a minden páciens egyformán kezelő diagnosztikai és terápiás eljárások elfogadottsága. Elahi szerint egy ilyen környezetben mind evidensebbé válik a nem mint biológiai tényező jelentősége, illetve annak kihatása a betegségmegelőzésre, a diagnosztikai és terápiás stratégiákra.
"A személyre szabott orvoslás alapja, hogy a nők és férfiak biológiája és immunválaszai bizony különböznek. A nem hatással van az immunrendszer működésére, ami nemspecifikus következményekkel jár az autoimmun és fertőző betegségekre, a daganatos betegségre, de még akár az immunizációra nézve is" - húzta alá a kutató. "A múltban ugyanúgy kezeltük a férfiakat és a nőket, de az elmúlt években jelentős figyelmet kapott a nem immunválaszokban betöltött szerepe, hiszen mindkét nem másként reagál ugyanazokra a betegségekre és terápiás beavatkozásokra" - tette hozzá.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elahi úgy összegezte gondolatait: a nők és férfiak fiziológiája és immunrendszere eltér egymástól, ezt pedig számításba kell venni már az orvosi kutatások és klinikai kísérletek kezdetétől. A mostani felfedezést bemutató tanulmány a Frontiers in Immunology című tudományos folyóiratban jelent meg.
