Az idei nyár végén olyasmit jelentett be Skócia kormányzata, amire sehol máshol nem volt korábban példa: augusztus 15-én lépett ugyanis hatályba az a törvény, amelynek értelmében minden skóciai oktatási és közintézmény köteles ingyenesen hozzáférhető menstruációs termékeket biztosítani a rászoruló lányok és nők számára. Celia Hodson, a menstruációs szegénység leküzdését célul kitűző Hey Girls nonprofit szervezet alapítója szerint az intézkedéssel „Skócia utat mutat másoknak, felismerve, hogy a menstruációs termékek nem a luxust képviselik, hanem mindenki számára szabadon hozzáférhetőnek kell lenniük”. A Hey Girls egy okostelefonos applikációt is létrehozott, amellyel a felhasználók szükség esetén azonnal megtalálhatják a hozzájuk legközelebb eső átvételi pontot, ahol térítésmentesen hozzájuthatnak a legalapvetőbb női higiéniai eszközökhöz. A döntéssel egyébként a skót kormány saját korábbi, 2020 őszén indult programját terjesztette ki a teljes népességre. Az iskolák kötelezettségei közé ugyanis már ekkortól bekerült, hogy rászoruló tanulóik számára ingyenesen kell menstruációs termékeket biztosítaniuk.
Kisebb léptékű, de hasonló kormányzati programok máshol is indultak az elmúlt évek során a világban. Új-Zélandon és a Dél-Afrikai Köztársaságban például szintén az oktatási intézményekben biztosítanak női higiéniai termékeket a diáklányoknak, ahogy Franciaországban is az állami költségvetés terhére juttatnak el tisztasági készleteket az iskolákba. A dél-koreai fővárosban, Szöulban több közintézményben is ingyenesen elérhetők a rászorulók számára menstruációs eszközök, néhány országban pedig az e termékek árát növelő adóterheket csökkentették vagy törölték el teljesen. Magyarországon ezzel szemben nem képeznek kivételt az intim higiéniai termékek, azok után is – az európai uniós összevetésben legmagasabb – 27 százalékos általános forgalmi adót kell megfizetni. Központi támogatási program sem indult mindeddig itthon az ügyben. Napjainkban elsősorban civil szervezetek igyekeznek olyan kampányokat indítani, amelyek révén enyhíteni tudják a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportokat sújtó menstruációs szegénység terheit.
„Tulajdonképpen mi is a brit példában gondolkodtunk, azaz hogy az iskolákban legyen egy készlet, amely szükség esetén bármikor elérhető a lányok számára. Nyilván, akiknek megvannak rá az anyagi forrásaik, meg fogják venni maguknak azt a terméket, amellyel megfelelő komfortérzethez juthatnak a nehéz napokon. Azoknak viszont, akik ezt nem tudják elérni, nagyon fontos lenne ingyenes készletet biztosítani, és abban sem vagyok biztos, hogy ez feltétlenül egy civil szervezet feladata lenne” – mutatott rá Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt égisze alatt működő Lányból nővé program szakmai vezetője. A 2018-ban indult program deklarált célja, hogy az iskolákban ingyenesen elérhető női higiéniai eszközök biztosításával, valamint a fiatalok célzott edukációjával segítse a menstruációs szegénység elleni küzdelmet, ezáltal csökkentve a probléma potenciális veszélyeit. Támogatói felajánlásból a tavalyi évben már 500 oktatási intézményben összesen mintegy 24 ezer diáklányhoz jutottak el így ingyenes készletek, akik közül a rászoruló családokban élő fiataloknak sem kellett tehát csupán a menzeszük miatt szégyenkezniük, szoronganiuk, vagy akár kimaradniuk az oktatási órákról.
A felismerés újszerű, a probléma nem
„Bevallom, 2018 előtt ezzel a szóösszetétellel – menstruációs szegénység – én sem találkoztam, holott a probléma már akkor is nyilvánvalóan létezett. Korábban nem volt viszont része a közbeszédnek, nem lehetett róla túl sokat hallani” – árulta el a szakmai pályáját védőnőként kezdő Váradi. Kifejtette, bár a vöröskereszt régóta szoros munkakapcsolatban áll számos oktatási intézménnyel az országban, mindaddig azonban nem volt közvetlen tapasztalatuk erről a kérdéskörről, illetve nem is került a szervezetük fókuszába, amíg egy érdeklődő újságíró fel nem hívta rá a figyelmüket négy évvel ezelőtt. „Ekkor határoztuk el, hogy megkeresünk két Békés megyei járást, ahol előfordulnak hátrányos helyzetű települések. Egyeztettünk az állami oktatási intézmények fenntartóival, hogy indítanánk egy pilotprogramot annak felmérésére, hogy vajon csökkennének-e a ciklikus iskolai hiányzások, ha prémium kategóriás termékeket biztosítanánk a lányoknak a nehéz napjaikon. Sehol sem ütköztünk ellenállásba, mindenhol szívesen fogadtak minket, ami azért már önmagában is azt sugallta, hogy igenis egy valós probléma rejlik a háttérben” – tette hozzá.
A megfelelő intim higiéniai termékekhez való hozzáférés hiánya többféle kockázatot is magában hordoz. Fiatal lányoknál nyilvánvalóan e körbe tartozik, hogy hónapról hónapra kimaradnak oktatási napokról, illetve számolni kell az intim fertőzések megnövekedett veszélyével. Váradi tapasztalatai szerint a potenciális egészségügyi ártalmak mellett legalább annyira, ha nem még fontosabbak a menstruációs szegénység okozta lelki sérülések. „Egy serdülő lány életében rendkívül meghatározó az a természetes folyamat, amikor lányból nővé válik. Ekkor él meg először minden olyan élettani-funkcionális jellegzetességét, amely aztán hosszú évtizedeken keresztül el fogja kísérni, nagyban befolyásolva őt akár a gyermekvállalásban, akár az élet más területein. Ha természetes folyamatként tudja megélni a menstruációját, illetve azt, hogy számára adottak a tisztálkodás feltételei, a megfelelő eszközök használata, ezáltal a biztonság- és komfortérzet, akkor az egy olyan tudatot eredményez, amely a későbbiekben is magabiztosságot ad majd neki az iskolában, munkában, utazáskor, vagy amikor elmegy például egy randevúra. Ha viszont bizonytalansággal, szorongással kell szembesülnie ebben a kritikus életszakaszban, az könnyen vissza-visszatérő félelmek forrásává válhat” – emelte ki a szakember.
Első évében a Magyar Vöröskereszt pilotprogramja a konkrét higiéniai termékek biztosításán túl összesen 1800 felső tagozatos és középiskolás diák edukációjára terjedt ki Békés megyében. Csoportfoglalkozások során nemcsak az alapvető élettani folyamatokról, hanem az azokhoz kötődő női szerepekről is beszélgettek a fiúkkal és lányokkal, érzékenyítve őket a menstruációval mint természetes testi folyamattal kapcsolatban. A pilot tanulsága az volt, hogy ezt a fajta felvilágosítást korábban érdemes elkezdeni, mert „egy nyolcadik osztályos tanulót már nem lehet zavarba ejteni ilyesmivel”. Példaként Váradi elmondta, hogy az évek során találkoztak olyan hetedik osztályos csoporttal is, ahol az egyik lány már terhes volt. „A téma valamennyire a hivatalos tananyagnak is része. De nem biztos, hogy minden esetben akkor kell róla beszélni, amikor a tananyag éppen előírja, hanem amikor a fiatalt érdekli, mert szembesül a problémával. A gyerekek ugyanis egyrészt nem egyszerre érnek, másrészt amikor nyolcadikban az emberi test e részével foglalkoznak, többnyire már jócskán túlvannak az első menstruációjukon” – mutatott rá a szakmai vezető. Kitért rá, ők maguk nem első felvilágosítóként szerettek volna jelen lenni az iskolákban, hanem hiánypótlóként. „Az volt a cél, hogy azokat a kérdéseket, amelyekre esetleg otthon vagy más bizalmi körben nem kap választ a fiatal, legyen hol feltennie.”
A programból kirajzolódott, hogy a serdülő lányok nagyon sok esetben nemcsak a menstruációs eszközök, hanem az információk hiányával is küzdenek. „Vannak családok, ahol ez a téma egyáltalán nem kerül szóba. A menstruáció beindulása egyszer csak a semmiből bekövetkezik a lány életében, és onnantól kezdve egyedül marad a problémával és annak megoldásával. Ráadásul, ha egyébként is szűk a családi kassza, akkor megvan a sorrend, hogy mi mindenre tud költeni a család, különösen, ha több gyereket is el kell tartani. Nyilván a menstruációs eszközök nem a lista elején kapnak helyet. Főként, ha belegondolunk, hogy egy igazán jó, prémium kategóriás termék, amely megfelelő komfortot biztosít akár egy testnevelésórán is, nem olcsó. A költség pedig hónapról hónapra jelentkezik, és lehet, hogy a család egyszerűen nem tud részt vállalni ebben. Ilyenkor kerülnek elő az alternatív kisegítő eszközök – rongyok, széttépett lepedők stb.”
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Tízből egy lány érintett lehet
A Lányból nővé program 2019-ben országos lefedettségű projektként tért vissza, és – továbbra is főként a hátrányos helyzetű térségekre koncentrálva – már több mint négyezer hetedik osztályos lány számára tartottak edukációs beszélgetéseket a kezdeményezésben önkéntesként részt vevő pedagógusok, védőnők és orvosok. Ebben az évben a Magyar Vöröskereszt egy felmérést is lefolytatott a programba bevont tanulók között, amelyből kiderült, hogy a válaszadó lányok mintegy egytizedét érte már hátrány életében amiatt, hogy családjuk nem tudott számukra megfelelő női higiéniai termékeket biztosítani.
„Nyilván egy eleve hátrányos helyzetű térségeket érintő programról van szó, de azért ez mégis egy megdöbbentő arány. A probléma nagyon sokszor rejtve maradhat. Különösen, hogy ezek a lányok egyébként is egy olyan lelkileg sérülékeny életkorban vannak, amikor nem feltétlenül akarnak és nem mernek a problémáikról beszélni. Így aztán nem ritkán csak a véletlenen múlik, hogy az osztályfőnökük vagy az osztálytársaik felismerik-e a helyzetet, és esetleg segítenek nekik. Pedig ez egy olyan probléma, amelyet hivatalos iskolai keretek között is kezelni lehetne” – húzta alá Váradi. „A mai napig jelentkeznek maguktól is intézmények, hogy szeretnének részt venni a programban. És nem csupán azért, mert így az adott iskolába bekerül egy készlet egészségügyi betét. Egy olyan problémáról van szó, amely ugyan nyilvánvalóan létezik, de az intézmények nem feltétlenül rendelkeznek jó módszerekkel és elegendő forrással, amelyekkel meg lehetne azt közelíteni. Úgy gondolom, mi elsősorban ezt könnyítettük meg számukra” – tette hozzá.
A 2020-as évben a koronavírus-világjárvány kitörése, valamint az amiatt hozott járványügyi intézkedések miatt szünetelt a Magyar Vöröskereszt programja, 2021-ben viszont 500 úgynevezett Red Cross Boxot, azaz női higiéniai termékeket tartalmazó vörös segítőládát juttattak el az oktatási intézményekbe. A tanári termekben elhelyezett ládákhoz bármikor hozzáférhettek a lányok. Emellett az edukációs előadásokat, beszélgetéseket egy, a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karával együttműködésben készült oktatófilm váltotta fel. Váradi elmondta, a tisztasági eszközök mellé neszesszereket, papírtáskákat is adtak, hogy a rászoruló diákok kellő diszkrécióval vehessek át a csomagot, ne kelljen attól félniük, hogy társaik esetleg észreveszik az iskola folyósóján, mit hordanak maguknál. Ezenkívül az oktatófilmet is zárt megosztással adták át az intézmények számára. „Szerettük volna megóvni a témát, az érintetteket és az előadót is. Ismerve a közösségi média kommentelési kultúráját, nem szerettük volna, hogy a hozzászólások negatív színben tüntessék fel a munkánkat, és különösen azt nem, hogy mások bármilyen véleményt alkossanak olyan emberekről, akik önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe. Merthogy egy gyerek önhibáján kívül sodródik menstruációs szegénységbe, hiszen beleszületik egy környezetbe, ahonnan 10-11 évesen önmagától nem tud kitörni” – mondta el a szakember. „Sajnos a menstruáció ma is tabutéma, pedig éppúgy természetes része egy nő életének, mint az alvás vagy az evés.”
A Magyar Vöröskereszt a program keretében összesen eddig 42 ezer csomag prémium egészségügyi betétet osztott ki az ország oktatási intézményei között. Emiatt azonban környezetvédelmi kritikák is érték a szervezetet, mivel az egyszer használatos, eldobható eszközök nehezen hozhatók összhangba a környezettudatossággal és fenntarthatósággal. Váradi szerint azonban szem előtt kellett tartaniuk, hogy olyan megoldást kínáljanak a hátrányos helyzetű csoportok számára, amely a mindennapi gyakorlatban is megállja a helyét. „Felmerült kérdésként, hogy miért nem adunk inkább kelyhet és mosható menstruációs alsóneműt. A kelyhet mindig körültekintően és alaposan fertőtleníteni kell, és meg kell tanítani a célcsoportot a használatára. Nekünk erre nem volt lehetőségünk. Illetve vannak családok, ahol minden korosztály egy szűk, rosszul felszerelt lakótérben éli az életét, és esetleg még a folyó víz sincs bekötve. Egy ilyen környezetben nem biztos, hogy adottak a feltételek ahhoz, hogy ezeket az eszközöket kellőképpen tisztán lehessen tartani. A mosható fehérnemű pedig elég költséges, hiszen nem elegendő belőle egy darab. Mindent egybevetve a betétek jelentették a legmegfelelőbb eszközt".
Átfogó programmal lehetne felszámolni
A Lányból nővé program az idei évben szünetel. Jelenleg is zajlik egy hazai drogériahálózatban az a kampány, amelynek keretében a támogató minden egyes csomag megvásárolt betét után egy betétet biztosít a Magyar Vöröskeresztnek az iskolai program folytatásához. Hiába azonban a segítő szándék, nyilvánvaló, hogy a területen működő civil szervezetek kénytelenek olyan korlátokkal szembenézni, amelyek akadályt gördítenek az elé, hogy önmagukban felszámolják Magyarországon a menstruációs szegénység problémáját. A problémát, amely nemcsak iskolás korú lányokat, de felnőtt nőket is éppúgy érint, beleértve a hajléktalan csoportokat. A megoldáshoz Váradi szerint egy átfogó programra lenne szükség, és e téren az intim higiéniai termékek 27 százalékos áfa alóli mentesítése sem hozna kellő áttörést.
Ez is érdekelhet
„Ezek a termékek áfa nélkül is elég drágák. Ha pedig belegondolunk, hogy hónapról hónapra meg kell venni, akkor egy család életében milliós nagyságrendű tételről beszélhetünk a gyerekek felnőtté válásáig. Úgy gondolom, szükség lenne egy olyan társadalmi szintű lehetőségre, hogy azok a rászorulók, akik nem engedhetik meg maguknak a menstruációs eszközök megvásárlását, ingyenesen is hozzájuthassanak azokhoz” – szögezte le a szakember. Hozzátette, ezzel együtt mindenképpen biztató, hogy a menstruációs szegénység legalább megjelent a közbeszédben, vannak, akik tesznek is ellene, és ez talán már a változás előszele.
