A sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét vizsgálták magyar kutatók, akiknek eredményei a melanoma kezelésében is fontosak lehetnek. Eredményeikről a Journal of Biological Chemistry is beszámolt, méghozzá ?A hét közleménye? rovatban.
Az Amerikai Biokémiai és Molekuláris Biológiai Társaság által kiadott folyóirat, a Journal of Biological Chemistry ?A hét közleménye? rovatában számolt be az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatóinak tudományos eredményeiről ? közölte az Akadémia. Nyitray László, az MTA doktora, valamint Reményi Attila és Gógl Gergő biológusok az agresszív bőrrákok kialakulásában szerepet játszó két fehérje szerkezetével és működésével kapcsolatban értek el komoly eredményt.
A kutatócsoport a sejtszaporodást szabályozó jeltovábbítási rendszerek egy korábban nem ismert találkozási pontjának szerkezeti hátterét tárta fel. Főképp azt az S100B nevű fehérjét vizsgálták, amely a melanomának markere, és amelynek túltermelődése a bőrrák előrehaladott állapotát jelzi. Az új kutatások fényében úgy tűnik, hogy ez a vegyület patológiás hatását többek között egy konkrét enzim gátlásán keresztül fejti ki. Gógl Gergő és munkatársai közleményükben bemutatják hogy a két fehérje kölcsönhatása egészen különleges, úgynevezett ?bolyhos" komplexet eredményez, ahol az egyik kötőpartner nem vesz fel határozott térszerkezetet, hanem mozgékony marad. A bolyhos komplexeket rendkívül nehéz kísérletek során vizsgálni, és bár sok lehet belőlük a természetben, eddig csak kevés ilyen szerkezet részleteit tárták fel.
A magyar kutatók eredményeinek távlati jelentősége, hogy az atomi felbontású szerkezet ismeretében a jövőben lehetőség nyílhat arra, hogy a kölcsönhatást specifikusan gátló, ezáltal célzottan a melanoma terápiájára használható molekulákat keressenek és fejlesszenek. Ez újabb előrelépést jelentene a betegség kezelésében, segítségével megjelenhetnének újabb okosgyógyszerek.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
