A szemészeti betegségek, a diabéteszes neuropátia következtében kialakuló végtagproblémák és az azok miatt szükségessé vált amputáció, sőt még a rosszindulatú szájüregi daganatok kockázatát is növeli a cukorbetegség. A veszélyes szövődmények megelőzése miatt kulcsfontosságú lenne a betegség mihamarabbi felismerése és megfelelő kezelése.
Minden ötödik diabéteszes betegnél jelentkezik szemészeti szövődmény ? derült ki abból az országos, reprezentatív felmérésből, amelyet a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának kutatócsoportja készített több mint 3500 ötven év feletti érintett bevonásával. Az eredményekkel kapcsolatban dr. Németh János egyetemi tanár, a kutatócsoport vezetője kiemelte, hogy ha a cukorbetegek évente részt vennének szemfenék-vizsgálaton, akkor jelentősen csökkenteni lehetne esetükben a látásproblémák kialakulásának kockázatát. Ugyanakkor a vizsgálatban résztvevő betegek több mint negyede még sosem volt ilyen jellegű szűrésen. Pedig ez hasznos lenne, mivel ennek során a szemészek idejekorán észrevehetik azokat az apró értágulatokat, majd kis bevérzéseket, amelyek egyértelműen jelzik a problémát. Emiatt ajánlott, hogy a cukorbetegeknél évente, ha pedig már szövődmény is jelentkezett, akár 3 havonta végeztessenek szemfenék-vizsgálatot.
A cukorbetegség szemészeti szövődményeinek kialakulását mindenképpen csökkenti a szoros vércukor, vérnyomás és vérzsír kontroll, így az érintetteknek ezekre mind ügyelniük kell.
Veszélyben a végtagok
A kezeletlen diabétesz nem csak a szemre, hanem a végtagokra nézve is komoly veszélyt jelent: a betegség miatt világszinten percenként három lábat amputálnak. Történik ez úgy, hogy ma már egyetlen végtagot sem szabadna amputálni a cukorbetegség szövődményeként megjelenő neuropátia miatt. Ráadásul ez nem csak az elmaradottabb országokban van így: mint azt dr. Kempler Péter, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára elmondta, évente 3-4 ezer cukorbetegnek Magyarországon is amputálni kell a lábát. Az ezt eredményező diabéteszes neuropátia diagnosztizálása azért is nehézkes, mert a betegség kicsit olyan, mintha a senki földjén lenne: a belgyógyászathoz is tartozik, miközben idegrendszeri károsodás lévén akár a neurológiához is sorolhatjuk.
A cukorbetegség szövődményeként jelentkező neuropátia érintheti a mozgásrendszer működését, emellett negatívan hat a szív-és érrendszerre, és bizonyos élettani funkciók is zavart szenvedhetnek. A betegek gyakran azzal keresik fel az orvost, hogy égő, szúrásra emlékeztető fájdalmat éreznek akkor, amikor alváskor a takaró a lábukhoz ér, vagy éppen szédülnek, járásuk pedig bizonytalanná válik. Előfordul, hogy sebekkel, talpi fekélyekkel mennek el a rendelőbe, de az is árulkodó lehet, ha a beteg nem érzi a lábát, így a fájdalmat, a hideget vagy a meleget sem. Ez azért is veszélyes, mert akár balesetekhez is vezethet, ha a páciens nem érzékeli pontosan, hogy mennyire nyomja a gázpedált, vagy el is eshet, ha séta közben nem érzi megfelelően a talajt a lába alatt. Neuropátiás betegek gyakran esnek át tünetmentes szívinfarktuson is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szövődmény diagnózisának felállítását jelentősen megkönnyíti, ha az érintettek precízen be tudnak számolni a tüneteiről, majd háziorvosuk továbbküldi őket belgyógyászhoz vagy diabetológushoz. Az országban ma már 11 olyan neuropátia centrum működik, amelyekbe az orvosok továbbirányíthatják pácienseiket. A betegség kezelés több komponensű: egyrészt minél optimálisabb módon be kell állítani a vércukorszintet, emellett pedig fontos a további kockázati tényezők, például a hipertónia és a magas vérzsírszint kezelése. Gyógyszer adása is indokolt lehet, részben patogenetikai alapon nyugvó oki, részben tüneti kezelés formájában.
A daganat is gyakoribb
Sajnos cukorbetegeknél nagyobb eséllyel alakul ki rosszindulatú szájüregi daganat is ? erről már dr. Ujpál Márta, az Arc- Állcsont- Szájsebészeti és Fogászati Klinikája egyetemi docense számolt be. A Semmelweis Egyetem munkacsoportja az elsők között vizsgálta a szájüregi rákok és a cukorbetegség epidemiológiai összefüggéseit, eredményeik pedig azt jelzik, hogy a cukorbetegeknek javasolt szájüregi klinikai szűrővizsgálatokon is rendszeresen részt venniük. Az ajánlás szerint fogorvosukat célszerű évente kétszer felkeresni, mert így már a daganatot megelőző kórképek is felismerhetőek.
Az egyetem kutatásából kiderült az is, hogy nemcsak a rosszindulatú szájüregi rákos megbetegedések, de már a daganatot megelőző elváltozások is nagyobb arányban fordultak elő a cukorbetegeknél a kontrollcsoporthoz képest. A szövettani vizsgálatok arra is rámutattak, hogy diabétesz esetén agresszívebban terjednek a rosszindulatú szájüregi daganatok, a legmegdöbbentőbb eredmény pedig az, hogy halálozási arány is rosszabb ezeknél a betegeknél: míg a szájüregi daganatok ötéves túlélése átlagosan 50-55 százalékosra tehető, addig a diabéteszes betegek a műtétek és az utókezelések után is mindössze 2-2 és fél évig maradnak csak életben.
Ez is érdekelhet
A kezelés kapcsán Dr. Ujpál Márta elmondta, hogy a cukorbeteg daganatos pácienseknél a diabétesz karbantartása, a rendszeres orvosi és gyógyszeres kontroll a daganatterápiához is kedvezőbb körülményeket teremt.
