Közel 40 ezer ember - évente ennyien veszítik életüket itthon olyan okokból, amelyek egyébként megelőzhetőek lennének. Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) azokat a haláleseteket sorolja ebbe a kategóriába, amelyek elkerülhetőek vagy legalább késleltethetőek lennének például különböző életmódbeli, szocioökonómiai és környezeti tényezők befolyásolásával. Magyarul mondva, éppúgy ebbe a körbe tartozik a láncdohányos, akinél egy tüdőrákos megbetegedés bizonyult végzetesnek, mint például egy cukorbeteg, aki nem törődött a betegsége menedzselésével, emiatt pedig súlyos szív-érrendszeri szövődmények alakultak ki nála, ami végül a halálához vezetett.
Visszatérve tehát a számokra: a legfrissebb rendelkezésre álló adatok szerint 2015-ben egészen pontosan 38 566 ember halálát lehetett volna megelőzni, azaz az összes az évi haláleset kis híján 30 százalékát. A lakosságszámhoz viszonyítva az EU tagországai közül kizárólag Litvániában volt rosszabb a helyzet ezen a téren, mint Magyarországon. Idehaza százezer lakosra mintegy 418 megelőzhető halálozás jutott, míg a környező országok közül Ausztriában ez az arány kerekítve 221, Szlovákiában 362, Romániában 363, Horvátországban 327, Szlovéniában pedig 265 fő volt. Ebben az összevetésben Lichtenstein, Olaszország és Ciprus produkálta a legalacsonyabb (tehát a legjobb) számokat.
Az ellátás felelőssége
Némiképp árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy hány haláleset írható a nem optimálisan működő egészségügy számlájára, azaz hány ember életét lehetett volna megmenteni az orvostudomány jelenlegi állása szerint. Magyarországon több mint 24 ezren vesztették életüket a 2015-ös év során kezelhető vagy gyógyítható okokból, amivel kontinentális összehasonlításban az ötödik pozíciót foglalja el hazánk. Az egészségügyi ellátás e tekintetben csupán Litvániában, Lettországban, Romániában és Bulgáriában teljesített rosszabbul.
Fontos persze leszögezni, hogy mindez pusztán a halálozási arányokat mutatja, miközben a megelőzés nem csupán a végzetes kimenetelű következmények elkerüléséről, hanem az egészség minél teljesebb fenntartásáról szól. Ennek tükrében igazán beszédes adat, hogy a 2016-ban született magyar lányok alig több mint 60, a fiúk pedig 59 és fél egészségesen eltöltött évre számíthatnak életük során, miközben az uniós átlag 64,2 és 63,5 év. Összességében tehát elmondható, hogy hamarabb alakulnak ki az életút folyamán életminőséget rontó betegségek a magyar lakosság körében, továbbá rendkívül sokan halnak meg itthon szükségtelenül, amiben mind az egészségügyi rendszernek, mind - életvitelük révén - maguknak a betegeknek komoly felelősségük van.
Ennyi pénz jut megelőzésre
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"A magyar népesség egészségi állapota nem kielégítő. (...) Az orvostudomány mai állása szerint a betegségteher mérséklésére hosszú távon a betegségmegelőzés, a halálozás mérséklésére közép és rövid távon a szűrővizsgálat a legígéretesebb stratégia" - olvasható az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) honlapján . E gondolat szerint haladva érdekes megvizsgálni, hogy a hazai egészségügyben mennyi pénz jut a prevenciós szemlélet gyakorlati megvalósítására. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2017-ben publikált, "Az egészségügyi kiadások alakulása Magyarországon, 2010-2015" című kiadványa szerint 2014-ben összesen 2314 milliárd forintot tettek ki az egészségügyi kiadások, aminek legnagyobb részét (34 százalékát, 790 milliárd forintot) gyógyszerekre, gyógyászati segédeszközökre és egyéb gyógyászati célú fogyasztási cikkekre fordították. Eközben prevenciós célok megvalósítására 62 milliárd forint jutott, ami a teljes összeg alig 2,68 százaléka.
Magyarország ezzel az aránnyal a középmezőnybe tartozik az EU-ban. A listavezető az Egyesült Királyság 5,37 százalékkal, ami különösen annak fényében kiemelkedő, hogy míg az egészségügyi kiadások itthon a bruttó hazai termék (GDP) 7,36 százalékát teszik ki, addig a szigetországban a 9,73 százalékát. A GDP-hez viszonyított ráfordításokat tekintve egyébként a britek mögött a hollandok, a finnek, az olaszok és a svédek költenek a legtöbbet prevencióra. Ezek az államok kivétel nélkül sokkal jobban teljesítenek a megelőzhető halálesetek tükrében is hazánknál. Ugyancsak jobban állnak nálunk mindkét mutatóban az osztrákok, a horvátok és a szlovének.
Miközben tehát az ÁNTSZ megállapítása szerint is hosszú távon a megelőzés jelenti a legjobb stratégiát az egészségügyben, addig a GDP-arányosan sem túl magasnak tekinthető egészségügyi összkiadás kifejezetten alacsony százaléka jut csupán erre a célra. Gyógyszerekre és egyéb gyógyászati termékekre viszont csak a bolgárok, a görögök és a szlovákok költenek többet nálunk.
Az életmód szerepe
A megelőzhető halálesetek hátterében leggyakrabban iszkémiás szívbetegségek, tüdőrákos megbetegedések és alkoholfogyasztáshoz köthető kórképek állnak az EU-ban. Itthon előbbiek összességében mintegy 33 ezer ember halálát okozzák évente, a légzőszervi daganatok által kiváltott halálesetek terén pedig Magyarország listavezető az unió tagországai között. Mindebben jelentős szerepet játszik, hogy a hazai felnőtt lakosság közel harmada elhízott (ezzel világszinten is az élbolyba tartozunk), a nátriumbevitelünk többszöröse az ajánlott maximumnak, valamint csupán a görögöknél és a bolgároknál magasabb a rendszeresen dohányzók aránya. Az alkoholfogyasztás látszólag azért jelent kisebb problémát kontinentális összevetésben, mert Európa egyébként is a legveszélyeztetettebb területnek számít az alkohol okozta megbetegedések és halálozás szempontjából. Ezzel együtt a 15 évesnél idősebb magyar népesség 11,4 liter tiszta alkoholt fogyaszt el évente fejenként az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016-os felmérése szerint.
Ez is érdekelhet
A számokból nagyjából kirajzolódik, hogy nemcsak az egészségügyi ellátórendszer, hanem maga a magyar társadalom sem fordít kellő figyelmet a prevencióra. Mindennek pedig súlyos következményei vannak, amelyek évről évre emberek tízezreinek életét követelik - és még több ember életminőségére vannak negatív kihatással.
