Abban, hogy így legyen, sok tőlünk független tényező is szerepet játszik, ám kár tagadni, hogy életmódbeliek is felelnek érte. Ahogyan az is, hogy hanyagoljuk a szűréseket, és nem kezeljük időben a bajokat.
A cukorbetegség már igazi népbetegség, érintettjeinek hazai száma 2001 és 2015 között megduplázódott, ma már meghaladja a 800 ezret. Nincs ezen mit szépíteni, a társadalom 8 százalékáról beszélünk, ami nagyon rossz arány. Mivel a betegség előfordulása az életkor előrehaladtával nő, nem meglepő, hogy nálunk összességében a 15 éven felettiek 8,1 százaléka cukorbeteg.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Persze a maga 7 százalékos arányával nem jó az uniós átlag sem, de azért vannak országok, amelyek kivételek. Litvániában, például csak a 15 évnél idősebb lakosság 4,4 százaléka diabéteszes, míg Dániában 4,6 százalék, Lettországban pedig 4,7 százalék érintett. Még a szomszédos Romániában is csak a 15 év felettiek 4,8 százaléka küzd diabétesszel, és Ausztriában is csak 4,9 százalék érintett.
Ok és okozat
Mindebben az életmódbeli tényezők komoly szerepet játszanak, hiszen a cukorbetegség rizikófaktorai főképp ezen a területen keresendőek. Magyarországon például csaknem minden harmadik ember elhízott, testtömegindexe 30 fölötti. Ezzel szemben Romániában csak a lakosok 9,4 százaléka tartozik ebbe a csoportba, Ausztriában pedig csak 14,7 százalék túlsúlyos.
A mi számaink tágabb nemzetközi összehasonlításban is rosszak, a fejlett gazdasággal rendelkező OECD országok közül például csak Mexikóban és az Egyesült Államokban elhízottabb a lakosság. Ráadásul sokan nincsenek is tisztában ezzel - legalábbis erre utal, hogy egy 2014-es felmérés szerint csak minden ötödik magyar tartotta magát elhízottnak. A Szinapszis 2015-ben készült egészségértés kutatásából kiderül az is, hogy a lakosság fele egyáltalán nem sportol, nem mozog, ami szintén kedvez az elhízásnak, és azzal együtt a cukorbetegségnek, illetve megannyi egyéb problémának, egyebek mellett bizonyos daganatos betegségek terjedésének is.
Számok és a cigaretta
Hasonlóan árt az egészségnek a dohányzás, így rossz hír, hogy itthon minden negyedik ember rendszeres dohányos. Ráadásul nem is minden negyedik felnőtt, hanem minden negyedik 15 éven felüli lakos: körükben a cigarettázók aránya 25,8 százalékos, miközben az uniós adat csak 21 százalék.
Ha az OECD országokat nézzük, akkor azt látjuk, hogy csak Görögországban durvábbak az arányok a hazainál. A számok már 15 éveseknél is rosszak, közülük minden ötödik rendszeresen dohányzik. Különbség a nemek között sincs, a magyar fiúknak és lányoknak ebben az életkorban egyaránt 20-20 százaléka gyújt rá nap mint nap, miközben az uniós átlag csak 14-14 százalékos. Ez abból a szempontból rettenetes, hogy miközben a daganatos betegségekre jutó halálesetek száma 2004 és 2013 között jelentősen csökkent az unióban, a tüdőráknál, a légcső és hörgőráknál egyáltalán nem volt javulás, sőt a helyzet még romlott is: a férfiak esetében 21, a nők esetében 72 százalékkal emelkedett a vonatkozó halálesetek gyakorisága. Tudjuk azt is, hogy ezen ráktípusok rizikófaktorai közt a dohányzás élen jár, így nem kell magyarázni, mi következik abból, hogy rengeteg ember cigarettázik.
Nem figyelünk a szűrésekre
Ez is érdekelhet
Szűrővizsgálatokkal is rosszul állunk: itthon például mammográfián csak az 50-70 éves korosztály kevesebb mint fele - mindössze 45 százaléka - vesz részt, miközben az unóban a kétharmada. Utóbbinak és az idejében megkezdett kezelésnek köszönhető, hogy a kontinensen tíz év alatt 10 százalékkal csökkent a halálesetek száma emlőrák miatt. Mi ezt az arányt nem értük el, Szerbiával, Horvátországgal, Írországgal, Szlovákiával és Máltával együtt nálunk történt a legkisebb javulás. Ahhoz, hogy a helyzet Magyarországon is jobb legyen, a nőknek komolyabban kellene venniük a szűrővizsgálatokat.
