"Az egészségértés igen összetett fogalom, amely egyaránt magában foglalja, hogy valaki miként tud az egészségével kapcsolatos információkhoz hozzájutni, azokat értelmezni, végezetül pedig mindezt a saját mindennapjaiban is hasznosítani. Ettől függ például egyebek mellett, hogy el tud-e igazodni az egészségügyi ellátórendszerben, hogy panaszok esetén el tudja-e dönteni, mikor és milyen orvoshoz kell segítségért fordulnia. Összességében kijelenthetjük, hogy az egészségértés közvetlen és közvetett módon is komoly hatással van az emberek egészségére, ezáltal pedig az ellátórendszer egészére is" - fogalmazott dr. Holchacker Péter, a Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázatot kiíró Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) igazgatója.
A felelősség közös
A szervezet reprezentatív felmérése szerint az információk megszerzése ugyan a magyar lakosság több mint felének nem okoz problémát, értékelésük már kevesebbeknek megy zökkenőmentesen. Sokan például azt sem tudják eldönteni, hogy a számukra javasolt kezelés hasznos-e vagy sem. "Európa szinte majd' minden országában készültek hasonló kutatások, és bár nem vagyunk nagyon elmaradva az európai átlagtól, sajnos a számok így sem mutatnak túl rózsás képet. Amikor arról beszélünk, hogy minden második embernek valamilyen problémája van az egészségértéssel, az a mindennapokban úgy csapódik le, hogy például egy beteg nem tudja kiválogatni a számára releváns tudnivalókat az egyébként az interneten hatalmas mennyiségben rendelkezésre álló információhalmazból, vagy esetleg nem képes elkülöníteni egymástól a valóban terápiás jelentőséggel rendelkező információkat az áltudományos kamuhírektől. Vagy egy még gyakorlatiasabb példával élve: hiába diagnosztizálnak egy gyermeknél lisztérzékenységet, ha közben az édesanyja nincs tisztában azzal, hogy mit csomagolhat a gyerek iskolatáskájába tízórai gyanánt" - mutatott rá dr. Holchacker Péter.
Kifejtette ugyanakkor, hogy az egészségértés fejlesztése a lakosság körében nem egyetlen szereplő felelőssége. Nem lehet azt mondani, hogy csak az orvosoknak, csak a betegeknek vagy csak az ellátórendszernek kellene valamilyen téren másként, jobban működnie. "A feladat és a felelősség mindnyájunké, és ilyen szempontból közös. Egy betegnek mindent meg kell tennie az egészsége megőrzése és fenntartása érdekében, illetve mindent meg kell tennie azért, hogy a szakemberek által meghatározott terápiája ténylegesen hasznosulni tudjon. Magyarul mondva, hallgatni kell az orvosok szavára, semmi esetre sem szabad az előírt kezeléssel szembemenni. Eközben persze az egészségügyi szakemberek vállán is komoly felelősség nyugszik, nem lehet ugyanis kizárólag szakzsargonban fogalmazva, a páciens számára érthetetlen kifejezésekkel kommunikálni" - hangsúlyozta az érdekképviseleti szervezet operatív vezetője.
Hozzátette, lényegében a Nekem Szól! Egészségértés Díj éppen azt hivatott reprezentálni, hogy lehet és érdemes a betegekkel partnerként, értelmesen beszélni, amire számos pozitív példa létezik, amelyeket fontos a szélesebb közönség számára is bemutatni. A megfelelő kommunikáció előmozdítja, hogy a betegek megértsék az állapotukat, ezzel együtt pedig javul a terápiahűség is, egyszersmind az ellátórendszer egésze képes profitálni a dologból. "Természetesen az elsődleges feladat, hogy a két fél, tehát orvos és beteg kölcsönösen megértse egymást. De nemcsak ők szerepelnek ebben a történetben, hanem például a média is. Fontos szempont, hogy ráirányuljon a figyelem arra, hogy egyrészről van még mit tenni, másrészt pedig arra, hogy ez a feladat közös felelősség. Mindez persze kiterjed az egészségpolitikusokra éppúgy, mint az egészségügyi szakmai szervezetekre, valamint így kerül például a képbe az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete is. Felelős ágazati szereplőként mi magunk is felismertük ugyanis, hogy ebben a kérdésben bőven van tennivaló, ezért a rendelkezésre álló eszközeinkkel próbálunk segíteni. Jelen esetben ez a Nekem Szól! Egészségértés Díj pályázatának meghirdetésében ölt formát, mivel hiszünk abban, hogy a sok-sok negatívum és rossz tapasztalat mellett létezik számos olyan pozitív példa is a magyar egészségügyben, amelyet érdemes a rendszer szereplői előtt követendő mintaként feltüntetni".
Fel kell nőni a feladathoz
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pályázatban az idei évben újdonságot jelent, hogy immár újságírók is jelentkezhetnek külön kategóriában a díjra. Az AIPM igazgatója kiemelte, a média és a nyilvánosság természetéből fakad, hogy a szenzációt tartalmazó megjelenések látszólag nagyobb értékkel rendelkeznek, mint egy kiegyensúlyozott és szakmailag is megalapozott tájékoztatás. Ugyanakkor ez utóbbinak sem feltétlenül kell befogadhatatlan, szürke, unalmas közlés formájában megjelennie, mert lehet egyszerre közérthető és szórakoztató formában is informálni a közönséget. Ennek megfelelően pedig a média szereplői között is akadhatnak olyanok, akiknek érdemes elismerni a munkásságát, és akiket érdemes követendő példaként bemutatni. Különösen annak tekintetében, hogy statisztikai adatok szerint 10 emberből 4 nem tudja eldönteni, hogy igaz-e, amit a médiában lát, hall vagy olvas, miközben a betegek 25 százaléka először az interneten keres választ egészségügyi kérdéseire, és csak aztán fordul szükség esetén a háziorvosához panaszaival.
"Arra persze soha senki sem lesz képes, hogy a világhálón megjelenő információkat mind-mind értékelje és hitelesítse, ezért inkább a felhasználókat kell felkészíteni arra, hogy miként használhatják az internetet információgyűjtésre. Meg kell tanulniuk, hogy a rengeteg keresési találat közül ne a névtelen blogok bejegyzéseinek és a különböző fórumokban publikált hozzászólásoknak higgyenek, hanem olyan felületeknek, amelyek mögött hiteles szakmai háttér áll. A másik oldalról nézve pedig fontos megemlíteni, hogy amennyiben egy felhasználó számára sokkal szórakoztatóbb és egyszerűbb elérni a blőd tartalmakat, mint a hivatalos és szakmailag is megalapozott információkat, akkor nagyon könnyen elcsábulhat. Így tehát az egészségügyi intézményeknek, a betegszervezeteknek és az egészségügyben dolgozó szakembereknek egyaránt fel kell nőniük a feladathoz. Mondjuk ki: nem ciki modern és közérthető módon kommunikálni a betegekkel, sőt komoly jelentősége van" - mutatott rá dr. Holchacker Péter.
Előtérben a pozitív szemlélet
A Nekem Szól! Egészségértés Díj kapcsán kitért rá, hogy miközben nap mint nap hallani negatív híreket és véleményeket az egészségügyi rendszer működéséről, néha igenis érdemes kicsit megállni, és a pozitív példákra helyezni a hangsúlyt. "Ebből a szempontból ez a pályázat egy nagyon jó kezdeményezés, hiszen úgy tudunk kritikát megfogalmazni, hogy nem a negatívumokat és a feszültséget emeljük ki, hanem a jó példákat igyekszünk előtérbe helyezni. Őszintén bízunk abban, hogy ezáltal sikerülhet kihúzni az általános apátiából azokat, akik rendszerint szkeptikusan fogalmazzák meg a véleményüket. Egyre több pozitív visszajelzést kapunk, és azt gondolom, ezek egytől egyig annak szólnak, hogy valóban lehet pozitív hangvételben megnyilatkozni a témáról" - fogalmazott az igazgató.
Ez is érdekelhet
A pályázatra minden Magyarországon tartózkodó magánszemély, természetes és jogi személy, civil entitás és állami szerv jelentkezhet olyan programokkal, amelyek segítik a laikusok, a páciensek egészségügyi tájékozottságát. A szakmai zsűri által a legjobbnak ítélt pályázatok bruttó 200 ezer, a fődíjas bruttó 400 ezer forintos díjazásban részesül. Érdemes tehát - az egyes intézményektől kezdve az orvosokon át a médiafelületekig - minden olyan egészségügyi szereplőt részvételre biztatni, aki sokat tesz a lakosság egészségértésének fejlesztéséért, és aki követendő példaként szolgálhat mások előtt. A Nekem Szól! Egészségértés Díjról bővebb információ az aipm.hu/nekemszol oldalon és a Facebookon olvasható. A pályázatokat október 15-ig lehet benyújtani.
