Az epilepszia ma már a gyógyszerekkel jól kezelhető betegségek közé tartozik. Időnként azonban megeshet, hogy epilepsziás roham lesz úrrá valakin a környezetünkben, és ilyenkor jó tudni, hogyan is reagáljunk erre a váratlan helyzetre. Tegyük félre a betegséggel kapcsolatos előítéleteinket és a ?közismert népi praktikák? helyett az alábbi gyors és egyszerű módszerekkel enyhítsünk a beteg állapotán.
Az epilepsziás rohamok nagyon különfélék lehetnek. Némelyik szinte észrevehetetlen, mások pedig olyan tünetekkel járnak, amikről nem is gondolnánk, hogy közük lenne ehhez az idegrendszeri betegséghez. A köztudatban az epilepsziás beteg váratlanul, minden előzmény nélkül a földre veti magát és habzó szájjal, rángatózó, görcsökbe merevedett tagokkal szenved magatehetetlenül. A grand mal, vagyis a nagyroham, ami a kívülálló szemszögéből nézve valóban így néz ki, azonban csak egyik ? és ráadásul nem is a leggyakoribb ? megjelenési formája a betegségnek.
Így segíthetsz egy eplipesziás társadon
A három legjellemzőbb epilepsziás roham típus a már említett grand mal (ezt ma már a szaknyelv tónusos-klónusos rohamnak hívja), az absence (ezt régebben petit mal-nak, vagyis rohamnak nevezték) valamint a komplex parcia?lis (pszichomotoros) rosszulle?t.
A nagyroham
A to?nusos-klo?nusos roham sora?n mindke?t agyfe?ltekére kiterjedt az idegrendszer izgalmi állapota. A tónusos szakaszban beteg sokszor artikulálatlan kiáltásokat hallat, elveszíti az eszme?lete?t, elesik és a test izmai megfeszu?lnek. Az ezt követő klónusos szakaszban az egész test rángatózik, izmai időről-időre elernyednek, majd újra rángatózni kezdenek. Ez 5-10 percig is eltart. Utána a beteg zavart, nem vagy nehezen besze?l, e?s amikor lassan maga?hoz te?r, su?lyosan fa?radt, feje fa?j, gyakran e?rez ke?sőbb izomla?zat. Ilyen rohamok esetében a következő módon segíthetünk a betegen:
- Ve?dju?k meg a beteget a se?ru?le?sektől, fektessu?k oldala?ra, mihelyt a roham csillapodik.
- Maradjunk a beteg mellett e?s pro?ba?ljuk megnyugtatni.
- Ne pro?ba?ljuk megszu?ntetni a rohamot. Ha ma?r elkezdődo?tt, minden ku?lső beavatkoza?s se?ru?le?seket okozhat.
- Ne tegyu?nk semmit a beteg sza?ja?ba, ne itassuk meg.
- Csak akkor hi?vjunk mentőt, ha a beteg ne?ha?ny perc mu?lva sem te?r maga?hoz, vagy ha se?ru?le?st szenved.
A kisroham
A kisroham a gyermekkori epilepszia legjellemzőbb megjelenési formája, és tünetei sokszor észrevehetetlenek. A külső szemlélődő számára egyszerű figyelemzavarnak, álmodozásnak tűnik egy ilyen roham, az epilepsziás iskolásoknál pedig nemritkán tanulási zavarnak értékelik a tanárok ezeket a tüneteket. Akár több tucatszor is előfordulhat naponta, hogy a gyermek néhány másodpercre elréved, félretekint, nem kommunikál, ritkábban pedig görcsös jelenség nélkül összeesik. Kisroham esetén a legtöbb, amit tehetünk a betegért az, ha megnyugtatjuk és a rohama során elmulasztott információkat pótoljuk.
A komplex parciális roham
Ezt a rohamti?pust leginka?bb megrekede?s, majd az egyik kar megfeszu?le?se, a ma?sik isme?tlődő mozga?sai (ruhasimogata?s, u?to?gete?s stb.) jellemzik, miko?zben csa?mcsoga?s, ra?ga?s, csu?cso?ri?te?s, cuppoga?s jelentkezik. Ilyen esetekben így segíthetünk:
- Ve?dju?k meg a pa?cienst a balesetektől, a mozga?sos teve?kenyse?gek ugyanis ko?nnyen okozhatnak se?ru?le?st.
- Nyugtassuk meg a beteg környezetében lévőket és tartsuk távol a jóindulatú, de hozzá nem értő önkéntes segítségnyújtókat.
- Ne hagyjuk egyedu?l a beteget.
- Ne avatkozzunk be a roham ko?zben. Ce?lszerű megva?rni, ami?g a rosszulle?t lezajlik.
- A roham alatt nyugodtan besze?lju?nk a beteghez, sokszor re?szlegesen mege?rti a hozzá intézett szavakat e?s ira?nyi?thato?.
- O?vjuk meg atto?l, hogy me?ltatlan helyzetekbe keru?ljo?n (vetkőze?s), vagy meglopja?k.
Az elfogadás a legnagyobb segítség
Természetesen nagyon sokat számít egy epilepsziás betegeknek, hogy kap-e szakszerű segítséget a mellette elsétáló idegenektől, ha váratlanul roham tör rá. Azonban ma nem ez a legfontosabb kérdés számukra, hiszen az epilepszia tünetei a közhiedelemmel ellentétben már kifejezetten hatékonyan csillapíthatók, sőt a modern gyógyszerek és terápiák segítségével teljesen tünetmentessé tehető az epilepsziás betegek 70-80 százaléka. A bevezetésre váró innovatív okosgyógyszerek pedig még biztatóbb eredményekkel kecsegtetnek, és lehetővé teszik majd az betegség enyhébb mellékhatásokkal járó, kíméletes kezelését.
Az epilepsziások számára a modern terápiák mellett társadalom részéről a befogadás, a betegséget övező tévhitek, és az ezeken alapuló ellenérzés, félelmek felszámolása jelenti a legnagyobb segítséget.