Egyelőre óvatosan bánnak a lehetőséggel, de a Nature tudományos folyóiratban publikált kutatás szerint van arra esély, hogy az Alzheimer-kór orvosi beavatkozások során is terjedjen egyik emberről a másikra. Mivel a tanulmány nagyon kis esetszámú, a kutatók pedig véletlenül tették a felfedezést, a lehetséges összefüggéseket még vizsgálni kell. Viszont arra mindenképp rámutat az új fejlemény, hogy az Alzheimer-kór kiváltó okait és lehetséges kezelési módjait intenzíven kell kutatni. Másrészt ilyen esetekben még a tünetek megjelenése előtt fel lehetne fedezni a betegséget, hogy lefolyását korszerű gyógyszerekkel lassítani lehessen.
Az Alzheimer kór átvitele elméletileg lehetséges lehet orvosi eszközökkel és injekcióban beadott emberi növekedési hormonnal ? ez derül ki Nature tudományos folyóiratban közölt tanulmányból. Erre a következtetésre nyolc elhunyt beteg agyának vizsgálatával jutottak a kutatók, akik kiemelték, a lehetőség egyelőre csak elméleti, bizonyítékot még nem találtak arra, hogy a kór bármilyen módon fertőző lenne. Sőt az ismert, hogy ugyan a betegség megjelenése családon belül halmozódhat, viszont érintkezéssel vagy bármilyen személyes kapcsolattal egészen biztosan nem terjed.
A londoni University College kutatói egészen mást fedeztek fel: azt, hogy akut szivacsos agysorvadásban (CJB) elhunyt nyolc beteg közül hétnek az agyában kimutatható volt Alzheimer-kórra utaló fehérjelerakódás. Ez furcsa eredmény, lévén az elhunytak életkora 31 és 51 év közötti, családjukban pedig nem volt ismert Alzheimer-beteg. Az viszont közös volt bennük, hogy gyermekkorukban növekedési hormonnal kezelték őket, valószínűleg ekkor kapták meg a szivacsos agysorvadást. Az ilyen kezeléseket Nagy-Britanniában már a nyolcvanas években megszüntették, a hormont pedig szintetikusra cserélték, lévén kiderült róla, hogy alkalmazása a CJB kockázatával jár.
A kutatók a felfedezés alapján úgy vélik, hogy az agyban lerakódást okozó fehérjét véletlenül, orvosi és műtéti eljárások során át lehet vinni egyik páciensről a másikra, ugyanúgy, ahogyan a szivacsos agysorvadást is elő lehet idézni prionok átjuttatásával. Felvetésüket állatkísérletek is igazolták, de mivel a nyolc betegnél Alzheimer-kór még nem fejlődött ki, kijelenteni pedig azt sem lehet, hogy kifejlődött volna, az új eredményt óvatosan kell kezelni.
Nincs arra sem bizonyíték, hogy a fehérjelerakódást növekedésihormon-injekciók okozták volna, így emiatt is további vizsgálatokra van szükség. Ennek érdekében a kutatók már fel is vették a kapcsolatot a brit egészségügyi minisztériummal, hogy megtudják, maradt-e a korabeli növekedési hormonból. Ezt szeretnék megvizsgálni, hogy kiderüljön, tartalmaz-e lerakódást okozó amiloid magvakat.
Ez is érdekelhet
Ha a gyanú beigazolódik, akkor az segítheti azt, hogy a lehetséges jövőbeni érintetteket idejekorán el lehessen kezdeni kezelni, betegségük lefolyását pedig lassítani lehessen. Másrészt mivel a betegség alakulására az életmód is komoly hatással van, arra is jobban oda tudnának figyelni.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
