A COPD, azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség világszerte 210 millió beteget érint, és a WHO becslése alapján 2030-ra a harmadik leggyakoribb halálok lesz a szívbetegség és a stroke mögött. Pedig a betegség, ha nem is gyógyítható, de már kezelhető.
Magyarországon a COPD-s betegek száma feltételezhetően megközelíti a félmilliót, viszont diagnózis hiányában az érintetteknek csak körülbelül kétharmada kap kezelést. Sokan nem csak betegségükről nem tudnak, hanem magát a COPD-s sem ismerik ? nem tudni, miért, de az emberek fejében valahogy csak a tüdőrák él, mint dohányzás okozta betegség.
Pedig a krónikus obstruktív tüdőbetegségnek már a neve is beszédes: a krónikus megnevezés utal a hosszan tartó, légutak szűkülésével, azaz obstrukcióval és a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással járó betegségre. A kór kezelhető, de a jelen ismeretek szerint nem gyógyítható. Ahhoz, hogy lefutása minél lassabb legyen, arra van szükség, hogy minél korábban felismerjék, majd elkezdjék személyre szabott terápiáját. Ez azért fontos, mert növeli annak esélyét, hogy a tüdő kevésbé károsodjon, további romlása lassabban menjen végbe, ezáltal pedig hosszabb ideig maradjon megfelelő az életminőséget.
Kulcskérdés a felismerés
A COPD-vel a legnagyobb gond, hogy mire érintettjei orvoshoz fordulnak, a betegséget pedig diagnosztizálják, addigra a tüdőfunkció 50 százaléka már elveszett. Az is beszédes adat, hogy Magyarországon a népesség 4-7 százalékát érinti a betegség, ami nagyon nagy arány. A COPD a dohányosok 15 százalékánál kialakul előbb-utóbb, de a gyerekkori légúti fertőzések is hajlamosító tényezői lehetnek. A legveszélyeztetettebb csoport azonban a dohányzó, 40 év feletti korosztály.
Ha a betegség valakinél már kialakult, fontos a káros hatások minimalizálása, amellett pedig a megfelelő terápia beállítása ? azzal ugyanis lassítható a COPD lefolyása
A COPD sajnos nem gyógyítható, egyedül kezelni lehet, így megelőzése nagyon fontos. Mivel a statisztikai adatok azt támasztják alá, hogy legfontosabb kiváltó oka a cigarettázás, beleértve a passzív dohányzást is (a betegek 90-95 százaléka dohányos), értelemszerű, hogy megelőzését e káros szenvedély elhagyása segíti. A betegség rizikóját növeli a tartós légszennyezettség, az allergia és légúti fertőzések is, emiatt fontos ezek megelőzés és megfelelő kezelése is. Ezek a rizikótényezők már a terhesség alatt és a korai gyermekkorban is károsítanak, így fontos, hogy a megelőzésre már szülők, illetve a leendő szülők is figyeljenek. Ha a betegség valakinél már kialakult, szintén fontos a káros hatások minimalizálása, amellett pedig a megfelelő terápia beállítása ? azzal ugyanis lassítható a COPD lefolyása.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Árulkodó tünetek
A betegség diagnózisát a tünetekből kiindulva állítják föl, figyelembe véve azok kezdetét és súlyosságát. Ezt követően az orvosok különböző vizsgálatok ? többek közt légzésfunkciós vizsgálat, EKG, mellkasröntgen, terheléses vizsgálat és vérkép ? eredményeinek ismeretében döntenek arról, hogy a betegnek milyen kezelésre van szüksége. A terápiában elsődlegesek a hosszú és rövid hatástartalmú hörgőtágítók, melyek a légutakat kinyitják, ezáltal a légzést könnyítik. Bizonyos esetekben az alapterápiát gyulladáscsökkentőkkel egészítik ki. A kezelés beállítása mindig személyre szabott, emiatt, és higiéniai okok miatt is fontos, hogy amennyiben egy családon belül több COPD-s megbetegedés is van, a betegek ne használják egymás gyógyszerét és az azok adagolásához szükséges inhalációs eszközt, továbbá pontosan tartsák be az orvos utasításait.
Ez is érdekelhet
A gyógyszeres kezelés mellett elengedhetetlen a rendszeres testedzés, amit az adott beteg állapotát figyelembe véve határoz meg a kezelőorvos. A mozgás azért fontos, mert a fizikai aktivitás lassíthatja a betegség romlását.
Legjobban: