Mi az a COPD?
A folyamatos kutatások és gyógyszerfejlesztések, innováció mára lehetővé tették, hogy a betegség a korábbinál sokkal jobban karban tartható, lefolyása lassítható legyen. A légzésfunkció gyors romlása már a COPD (krónikus obstruktív légúti betegség) korai stádiumában előre jelezheti a veszélyt.
Ez derült ki abból a vizsgálatból, amit még a 80-as években indítottak 5887 dohányos, viszonylag fiatal és kevésbé súlyos COPD-s beteg bevonásával. A The Lung Health Study néven ismert vizsgálat 12 éve alatt a betegeket rendszeresen ellenőrizték, vizsgálták a légzésfunkciós értékeket, és a COPD megbetegedéssel, halálozással kapcsolatosan adatokat gyűjtöttek. Ezt követően elemezték, van-e összefüggés az induláskor megállapítható COPD súlyossága, a vizsgálat lefolyása alatt tapasztalt légzésfunkció romlás sebessége és a halálozás előfordulása között.
A vizsgálatba elsősorban olyan fehér bőrű férfiakat vontak be, akik átlagosan az elvárt érték 78 százalékának megfelelő FEV1 értékkel (ez az érték az erőltetett kilégzéskor egy másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogatra utal) rendelkeztek. A legfontosabb eredményként azt mutatták ki, hogy a vizsgálatba a legalacsonyabb FEV1 értékkel belépő betegeknek az állapota romlott a leggyorsabban, amit az orvosok "lóverseny" hatásnak neveztek el. Ebben a betegcsoportban fordult elő leggyakrabban bármely okból bekövetkező halálozás is a 12 év során.
A COPD egy progresszív betegség
Előre kevésbé látható eredmény volt, hogy az induláskor mért legenyhébb légzésfunkciós zavarral rendelkező COPD-s pácienseknél is az elvártnál gyorsabban romlott a légzésfunkció. A vizsgálat egyértelműen rámutatott, hogy a COPD egy progresszív betegség, amelyre jellemző a tüdőfunkció romlása az évek során, és a kóros folyamat még évekkel a dohányzás abbahagyását követően is folytatódhat. Az eddigi kutatások alapján a romlás mértéke egyéni és előre nem megjósolható.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A The Lung Health Study vizsgálat 1994-ben nyilvánosságra hozott eredményeiből kiderül, hogy amíg a dohányzás abbahagyása képes lassítani a tüdőfunkció romlásának sebességét, addig a fenntartó kezelésként alkalmazott rövid hatású antikolinerg gyógyszer nem rendelkezik ezzel a képességgel. További gyógyszerfejlesztések eredményeképpen egy nagyszabású, 6000 beteget magában foglaló klinikai vizsgálatban (UPLIFT) sikerült bizonyítani, hogy a hosszú hatású antikolinerg gyógyszer képes befolyásolni a COPD betegség természetes lefolyását azáltal, hogy az enyhe- és középsúlyos stádiumú betegeknél mérsékli a légzésfunkció romlásának éves ütemét.
A legfontosabb a dohányzás abbahagyása
A vizsgálati adatok nemrég elvégzett további elemzése abban segíti az orvosokat, hogy azonosítsák a tüdőfunkció romlása és a halálozás szempontjából legnagyobb kockázattal rendelkező betegeket. Ez azért kiemelten fontos, mert dohányosok esetében a COPD diagnózis felállításakor általában a légzésfunkció elvárt értékeinek fele már elveszett. Emiatt fontos lenne a lehető legkorábban megtalálni azokat a dohányosokat, akiknél gyors romlás várható, náluk pedig mihamarabb megtenni a szükséges lépéseket a leszokás és a COPD kezelésének megkezdése érdekében.
Ez is érdekelhet
Az eredmények megerősítették, hogy a legsúlyosabb állapotú betegeknél romlik a leggyorsabban a légzésfunkció, de a legkisebb érintettségnél is folytatódik a romlás. Ezért még a fiatal, enyhe tünetekkel rendelkező, dohányos betegeknél is indokolt a kezelés. A legfontosabb azonban a dohányzás abbahagyása. Emellett a tünetek enyhítése céljából többen javasolják az influenza és tüdőgyulladás elleni oltást, a hörgőtágítók alkalmazását és a tüdőbetegséggel kapcsolatos rehabilitációs oktatást.
