Sokáig végzetes betegségek számított a hepatitis C, és bár ma már lehet gyógyítani, megelőzni nem tudjuk. Nem ez a helyzet a vírusfertőzés A és B típusával, amelyek ellen már hosszú távú, akár 20 évre szóló védettséget jelentő oltóanyagok is léteznek.
A vírusok által okozott májgyulladások közül a hepatitis A a legismertebb és leggyakrabban előforduló: ezt nevezi a köznyelv sárgaságnak, valószínűleg azért, mert fő tünete a szem és a bőr besárgulása. Vírusa az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint évente mintegy 1,4 millió embert fertőz meg, viszonylag egyszerűen: a beteg a kórokozót székletével üríti, majd a nem megfelelő higiénia miatt szájon át kerül be a szervezetbe. Magát a fertőzést közvetítheti szennyezett víz vagy azzal mosott zöldség, gyümölcs és tengeri herkentyű, szennyezett vízből készült jégkocka vagy fagylalt. A fertőzöttek egy része már a betegség lappangási ideje alatt továbbadhatja a vírust anélkül, hogy észrevennék, így könnyen kialakulhat egy-egy járvány is. A vírus gyorsan terjedhet az óvodákban, iskolákban, nyilvános mosdókban, a tömegközlekedés során és a tömegrendezvényeken.
Oltottak a fiatalok
A fertőző májgyulladás második leggyakoribb kórokozója a hepatitis B vírus, amely azért különösen veszélyes, mert az általa okozott betegség a fertőzöttek több mint 10 százalékánál krónikussá válik, ez az állapot pedig májzsugorhoz, májrákhoz, később pedig akár halálhoz is vezethet. Ez a típusú vírus már szexuális úton, testnedvekkel és vérrel terjed, de érintettjei megfertőződhetnek akupunktúrás kezelés, manikűr, pedikűr és tetoválás során is. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint több mint 240 millió krónikus hepatitis B fertőzött ember él világszerte és évente mintegy 600 ezer ember veszíti életét a fertőzés szövődményének számító májzsugor, illetve májrák miatt.
Magyarországon ez a betegség jóval ritkábban fordul elő, egyszerűen azért, mert a 12 éves gyerekeket 1999 óta iskolai kampányoltás keretében kötelezően oltják hepatitis B ellen. Ugyanakkor a 30 évesnél idősebbek átoltottsága alacsony, ezért ők védtelenebbek a fertőzéssel szemben.
Jótékony vakcina
Oltással mind a hepatitis A, mind pedig a hepatitis B megelőzhető: az előbbinél két adag vakcinára van szükség ahhoz, hogy a védettség évtizedekre szóljon. Utóbbi nagyon fontos, mert maga a védelem ugyan kialakul az első vakcina beadásától számított két héten belül, de a hosszabb távú védettség eléréséhez minimum fél év múlva meg kell ismételni a védőoltást. A vakcinát mindenki megkaphatja, aki elmúlt egy éves, így már a gyerekek is könnyen védettséget szerezhetnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A hepatitis B elleni védettséghez már három oltásra van szükség: ezeket fél éven belül, 0-1-6 hónapos időközzel kell beadni. A vakcina a fertőzés ellen hosszú távú, közel 100 százalékos védettség jelent, így annak is érdemes beadatnia, aki már elmúlt 30 éves, így nem kapta meg azt iskolás korában. Az oltás beadatása különösen azoknak ajánlott, akik szexuális partnerüket gyakran váltják vagy homoszexuálisak, fertőzött területre utaznak vagy intravénás kábítószer-használók, egészségügyi dolgozók vagy valamelyik családtagjuk vírushordozó, művese kezelésben részesülnek, esetleg hemofíliások. Ugyancsak fontos lehet a védelem azoknak, akik máj- vagy cukorbetegségük miatt eleve krónikus májbetegségben szenvednek.
