Mi történik, ha leáll a Golf-áramlat?
Igencsak lehangoló adatokat közölt a klímaváltozással kapcsolatban az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete ( EASAC ): a jövőben egyre gyakrabban kell szembesülnünk extrém időjárási helyzetekkel - tájékoztat a 24.hu . Mint írják, az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Nő az erdőtüzek és a bozóttüzek kialakulásának kockázata, illetve a testület alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt. Minderről az MTA honlapján található közleményt a linkre kattintva érheti el.
A lap többek között arra kereste a választ, hogy mit jelentenek ezek az időjárási szélsőségek Magyarországra nézve. "A felmelegedéssel olvad a jégtakaró, és a klímaváltozás hatására az Atlanti-óceán északi részén több lett a csapadék. Az áramlat északi, leszálló ágánál tehát egyre több édesvíz kerül a tengerbe, ezáltal csökken a sókoncentrációja, míg a délről kiinduló meleg vízé az erős párolgás miatt egyre nagyobb" - magyarázza a 24.hu-nak Mika János éghajlatkutató, az Eszterházy Károly Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára.
"Jelenleg a Golf-áramlat leállása csak elméleti lehetőség, ám a szállítószalag gyengülését, lassulását közvetett bizonyítékokra támaszkodva tényként kezelhetjük. A gigantikus szállítószalag leállása pedig katasztrofális következményekkel járhat. Hatására 10-15 fokkal lenne hidegebb a grönlandi térség, de a kontinensen az éghajlatváltozás miatt folytatódna a felmelegedés. Az óriási hőmérsékletkülönbség olyan extrém időjárási helyzeteket generálna Európában, amelyeket még előre jósolni sem tudunk. Annyi biztos, hogy a mostaninál sokkal erősebb ciklonok alakulnának ki - mondja a professzor.
Elviselhetetlen hőség lehet Magyarországon
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Hogy maga a klímaváltozás milyen extrém helyzeteket idézhet elő Magyarországon? Nagyon általánosan fogalmazva azt mondhatjuk, sok időjárási szélsőség erősödik, mások gyengülnek, míg egy kis részük megszűnik. A rendszertelenül, egyszerre kis területen lezúduló nagy mennyiségű csapadék egyre gyakrabban okoz majd villámárvizeket. Mivel pedig a télen várható csapadéktöbblet nagy része elfolyik anélkül, hogy a talajba szivárogna, a nyári időszak várható csapadékhiányát nem tudja kiegyenlíteni, ígya szárazság gyakorisága nőni fog.
Hazánkra vetítve, a legveszélyesebbnek talán az egyre erősebb és tovább kitartó hőhullámokat tekinthetjük, és nem is az a lényeg, hány fok van a nap legmelegebb órájában. Az emberi szervezet ugyanis 24 órás ciklus alapján működik, nem okoz problémát a napközbeni 40 fok sem, ha éjjel kellemes 15 fokban pihenhet.
Baj akkor van, ha a napi középhőmérséklet magas, mert ez állandó terhelést jelent . Jelenleg az Országos Meteorológiai Szolgálat akkor adja ki a legmagasabb fokú hőségriadót, ha a napi középhőmérséklet várhatóan legalább három napon keresztül meghaladja a 27 Celsius-fokot. Az ilyen időszakok lesznek egyre sűrűbbek és hosszabbak, és ha semmin nem változtatunk, az értékek még magasabbra kúsznak, 2100-ra a mért hőmérsékletek 4-5, míg az ember hőérzete hét fokkal lesz magasabb - emeli ki Mika János.
