A Meteorológiai Világszervezet (WMO) adatközlő rendszerén 2023. január 16-án 11 órától 140 állomás adatait szolgáltatják 10 percenként, valós időben. A szolgáltatott automata adatok között szerepelnek a nyomás, a hőmérséklet, a légnedvesség, a szél, a csapadék és a talajhőmérséklet értékei, valamint a felhőzetre és a sugárzásra utaló információk is. Ez jelentősen több paraméter begyűjtését teszi lehetővé, mint az eddigi, óránként rögzített adatok.
Mire jó a több adat?
Ezen adatok nemzetközi cseréje az ultrarövid távú előrejelző rendszerek megbízhatóbb működését tudja jelentősen elősegíteni. De nagyban hozzájárul a repülésmeteorológiai és az általános riasztásokhoz, valamint az időjárási objektumok követéséhez is. Emellett a minél szélesebb körben elérhető, egyre finomabb felbontású mérési adatok fontos szerepet játszanak az időjárási modellezésen belül az adatasszimilációban és az utófeldolgozási folyamatokban is.
A meteorológiai szolgálat arról is írt, hogy a Meteorológiai Világszervezet idén januárban indítja útjára a Globális alap-megfigyelőhálózatot (GBON), amelynek célja világszerte javítani az időjárási, éghajlati és hidrológiai szolgáltatások és produktumok minőségét. Jelenleg még vannak olyan térségek, ahol hiányos, illetve javításra szorul a meteorológiai mérések térbeli lefedettsége. Ezt a hiányt kívánja kiküszöbölni a GBON, aminek köszönhetően egységes felszíni alapadatok lesznek elérhetőek kellő térbeli sűrűséggel, és ezeknek az időjárási modellekbe való beépítésével javul majd az időjárás-előrejelzések minősége.
Ez is érdekelhet
Ez a fejlesztés kiemelten támogatja az „Early Warnings for All” (magyarul: korai figyelmeztetések mindenkinek – a szerk.) elnevezésű ENSZ-kezdeményezés megvalósítását is. Ennek célja, hogy öt éven belül a világon mindenkihez megbízható figyelmeztetések jussanak el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
