Lakást bérelni, pláne megvásárolni a nyugati országokban is egyre nagyobb kihívást jelent. Az átlagos, vagy az alatti fizetésből élők így mind nagyobb arányban szorulnak rá arra, hogy idegenekkel közösen vegyenek ki albérleteket, így osztozva a költségeken. Míg ez az életvitel eddig elsősorban a fiatal tanulókra, illetve a pályájuk kezdetén lévőkre volt jellemző, manapság már az idősebb generáció is rákényszerül erre annak érdekében, hogy a lakhatását finanszírozni tudja.
13 lakótárssal él együtt a 66 éves nő
A megugró bérleti díjak miatt már Nagy-Britanniában is egyre több 50 év feletti ember regisztrál a különböző lakótárskereső felületekre – olvasható a BBC cikkében. A lap a 66 éves Karen Miles történetét is bemutatta, aki 13 emberrel költözött össze öt évvel ezelőtt azért, hogy spóroljon az egyre megugró lakhatási költségein. Korábban egy egyszobás lakásban élt Eastbourne mellett, de nehezen tudta fedezni a számláit a körülbelül havi 560 fontos (nagyjából 273 ezer forintos) bérleti díj mellett. Most havi 500 fontot fizet a nagy házban egy szobáért és a számlákért összesen, ráadásul bent lakhat a városban. A népes lakóközösséget több korosztály alkotja, vannak 20-as éveikben járó diákok és az 50-es éveikben járó emberek is. Állítása szerint néhány lakótársával alig találkozik, hiszen munkájuk miatt nagyon keveset tartózkodnak otthon.
A 66 éves nőnek korábban voltak már problémái fiatalabb lakótársakkal, akik néha nagyon zajosak voltak és a közös helyiségeket sem tartották megfelelően tisztán. Megpróbált emiatt egy kisebb garzonlakást keresni, ahogy egymaga lehet, az elmúlt időszakban drasztikusan megugró albérletárak miatt azonban nem talált magának megfelelőt. Attól is tartott, hogy magányos lenne, ha egyedül költözne be valahova.
A társbérlőkre szakosodott legnagyobb brit honlap, a SpareRoom közölte, hogy 2011 óta 239 százalékkal nőtt az 55 és 64 év közöttiek körében, valamint 114 százalékkal a 45 és 54 év közöttiek körében a lakótársat keresők aránya. Mindemellett persze az érdeklődők túlnyomó többségét továbbra is a 25 és 34 év közöttiek teszik ki. A cég kommunikációs igazgatója, Matt Hutchinson szerint a Nagy-Britanniában megugró albérletárak miatt a társadalom egyre nagyobb hányada egyszerűen kiárazódik a piacról és nem képes fenntartani egy albérletet önmagában. A szakember szerint ez a tendencia várhatóan tovább folytatódik majd, hiszen a lakhatási és egyéb költségek is folyamatosan emelkednek.
Magyarországon is egyre nehezebb megfizetni az albérletárakat
Az Eurostat adataira hivatkozva a Duna House néhány hónapja adott ki egy jelentést arról, hogy Magyarországon a lakásárak 208 százalékkal nőttek 2015-höz viszonyítva, ami a legmagasabb érték az Európai Unióban az adatot közlő országok között. A bérleti díjak is sokat emelkedtek, Budapesten április végén 20 százalékkal kellett többet fizetni egy átlagos lakás kibérléséért, mint egy évvel korábban. Benedikt Károly, a Duna House PR és elemzési vezetője az MTI-nek is eljuttatott közleményben elmondta, hogy az albérletekért átlagosan 160 ezer forintot kell fizetni havonta, egy belvárosi lakást pedig már 1 millió forint feletti négyzetméteráron lehet megvásárolni Budapesten. Horvátországban, Észtországban és Szerbiában a magyarországihoz hasonló áron lehet lakást venni, ennél olcsóbbak pedig az olyan államok fővárosai, mint Románia vagy Görögország.
Az energiaárak tartósnak tűnő emelkedése, illetve a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatt a rossz energetikai besorolású, régi ingatlanokban élők számára lehet súlyos teher a megélhetés. Ez a szakértők szerint az ingatlanpiacot is jelentősen átrendezheti, népszerűek lesznek az olcsón fenntartható, kisebb lakások, míg a régebbi, nagyobb belterületű családi házakból várhatóan sokan kiköltöznének majd azután, hogy az első fűtésszámlákat kézhez kapják.
Ez is érdekelhet
A 444.hu cikke bemutatta a 2019 óta Magyarországon is működő CoHousing Budapest egyesületet, amely azoknak az embereknek segítene, akik szeretnének más emberekkel összeköltözve élni. Mindez anyagilag is kevésbé megterhelő ahhoz képest, ha egyedül bérelnének egy ingatlant, ráadásul sokan a közösségi élmény miatt választják ezt a lakhatási formát. A cohousingban mindenki önszántából dönt úgy, hogy összeköltözik, együtt választják ki a csoporttagokat, azt, hogy milyen épületet, milyen közösségi tereket szeretnének. Együtt döntenek arról, milyen mértékben osztanak meg tereket, ők döntik el, hogy ezt hogyan használják – mesélt a lapnak a kezdeményezésről Babos Annamária, a CoHousing Budapest egyik elnöke és alapítója.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
