Egy lakás nem biztos, hogy ott a legkoszosabb, ahol szemmel láthatóan sok por és kacat gyűlt fel. A mikrobiológusok szerint a fogkefénken több kórokozó telepedhet meg, mint a padlón, de a baktériumok vígan megélnek akár a mosogatószivacsban, vagy a tévé távirányítóján is. Nem is beszélve az olyan, mindennap használt eszközökről, mint például az otthoni vagy az irodai számítógép billentyűzete, vagy a vágódeszka, amelyen tegnap az esti vacsora főfogását készítettük elő. De vajon van igazságalapja a gyakran terjedő, néha hihetetlennek hangzó történeteknek, melyek a lakásunk piszkos pontjairól szólnak? Megelőzhetjük-e hogy milliárdnyi baktériummal éljünk társbérletben?
Testvérlapunk, a Nők Lapja Egészség az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ) segítségét kérte, hogy szakszerűen vegyenek mintát egy teljesen átlagosnak mondható lakás néhány pontjáról, és ezeket kitenyésztve vizsgálják meg. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) szakemberei közel tucatnyi hely, eszköz tisztaságát vizsgálták a kórokozók szempontjából, ezek között ott volt a konyha, a nappali és a fürdőszoba egyaránt. Szax Anita mikrobiológus nem csak az eredményeket ismertette, hanem számos hasznos tanácsot is adott, hogyan biztosíthatunk teljesen tiszta környezetet magunk körül.
Nappali
A lakás legtöbbet használt helyiségében olyan tárgyak tisztáságát vizsgáltuk, amelyekre általában keveset gondolunk: egy kulcscsomó, a légkondicionáló berendezés és a tévé távirányítója volt a kutatás tárgya. Ezek általában tisztának bizonyultak, némi baktérium mellett kevés gomba is kimutatható volt rajtuk. A mikrobiológus szerint míg a légkondicionálót érdemes rendszeresen szakemberrel kitisztíttatni, addig távirányítót a heti takarítás során magunk is áttörölhetjük tisztító-fertőtlenítő kendővel.
Konyha
Talán nem meglepő, hogy a mosogatószivacsban grammonként 4,4-5,2 millió baktériumot lehetett találni, de ami igazán meglepő volt, az a pedánsan tisztán tartott hűtőszekrényben fellelhető több ezer baktérium (négyzetcentiméterenként!), amely között a szennyezettséget jelző coliform baktériumok éppúgy megtalálhatóak voltak, mint a Staphylococcus aureus. Mindezeket a munkalapról vett mintában is kitenyésztették, elmondható hát, hogy a konyha minden háztartásban kritikus pontnak számít. Szax Anita arra is felhívta figyelmet, hogy a húsok és a földes zöldségek rejtik a legtöbb veszélyt: az előbbieknek a feldolgozás során kicsorgó leve ideális baktérium-táptalaj, a zöldségek külseje pedig a talajból származó baktériumokkal szennyezett. Tanácsunk: a konyhában nem elég a heti takarítás! A legjobb, ha fertőtlenítő hatású, speciálisan konyhai használatra ajánlott tisztítószerekkel minden nap áttöröljük a munkapultot, a mosogatószivacsot pedig fertőtlenítőszeres vízbe áztatjuk, vagy húsz másodpercig nedvesen mikrohullámú sütőbe tesszük. A hűtőt is rendszeresen tisztítsuk és fertőtlenítsük ki!
Fürdőszoba, WC
A fürdőszobában először is arra voltunk kíváncsiak, igaz-e a városi legenda, miszerint a fogkefénken több baktérium él, mint a WC-kefén. Nos, ezt a mintavétel nem igazolta, a fogkefék a rendszeres használat ellenére is tisztának bizonyultak, mindössze néhány, egyáltalán nem kórokozó baktérium tenyészett ki a róluk vett mintában. Szakértőnk arra hívta fel a figyelmet, hogy teljesen más lehet a helyzet, ha – az általunk vizsgált lakástól eltérően – a fürdőszoba és a WC közös helyiségben vannak. Ekkor ugyanis az öblítés során apró vízcseppecskék kerülhetnek a toalett csészéjéből a levegőbe, és az ezekben megtalálható baktériumok a legtöbb felületen, így a fogkefén is könnyen megtelepedhetnek. Természetesen mindez kellő odafigyeléssel, a fürdőszoba rendszeres fertőtlenítésével nem okozhat gondot. A WC-ülőkén és környékén, a zuhanyzó függönyén viszont általában bőségesen lehet kórokozókat találni, amelyek között a székleteredetű Escherichia coli és Enterococcus faecalis a két legveszélyesebb. Bár a mi mintavételeinkből ezeket nem lehetett kitenyészteni, ez nem jelenti azt, hogy a legtöbb helyen ne lennének ott.
Mit tehetünk?
Védekezni ellenük csak alapos tisztítással lehet, amely során a legrejtettebb zugot sem szabad kihagynunk. Szakértőnk újabb hasznos tanácsokat is mondott: a wc-kefét érdemes gyakran cserélt fertőtlenítőszeres vízben tárolni, a zuhanyfüggönyt pedig gyakran töröljük át fürdőszobai tisztítószerrel (vagy betehetjük a mosógépbe is), így nem telepednek meg rajta a gombák.
Ez is érdekelhet
Végül, de nem utolsósorban felhívja a figyelmet a vízkőre is. A csapokon, különösen azok perlátorán (fémszövetes vízrendező) lerakódó vízkő nem csupán esztétikai probléma, hanem ideális terepet nyújt a baktériumoknak is. Ezért fordítsunk figyelmet arra is, hogy ezek a részek is ragyogjanak a tisztaságtól!
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
