A szobanövények levegőtisztító hatásának mítosza az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 1989-es, az űrállomások levegőjének hatékony tisztítási módjait kereső kísérletéig nyúlik vissza. Akkor a kutatók kijelentették, hogy a növények segítségével el lehet távolítani a levegőből a rákot okozó kemikáliákat.
Ezzel és a többi hasonló kísérlettel azonban az a probléma, hogy egy lezárt, laboratóriumi kamrában végezték őket, vagyis olyan környezetben, amelynek nem sok köze van egy igazi otthonhoz vagy irodához. Ráadásul nem vizsgálták azt sem, hogy miként módosulnának az eredmények, ha egy valódi, természetes vagy mechanikus levegőcseréjű beltéri környezetbe helyeznék át a növényt.
Megdőlt a mítosz
Egy friss kutatás azonban rávilágított arra, hogy az otthonokban és irodákban elhelyezett cserepes növények nem javítják hatékonyan a levegőminőséget . A szakemberek több évtizednyi kutatási eredményt átvizsgálva jutottak arra a megállapításra, hogy egy egyszerű szellőztetés messze túlszárnyalja a szobanövények teljesítményét, ha a beltéri levegő megtisztításáról van szó.
Inkább szellőztessünk
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány legfőbb megállapítása, hogy a természetes vagy szellőztető-berendezés általi levegőcsere sokkal gyorsabban szétoszlatja az illékony szerves vegyületek (VOC) koncentrációit egy beltéri környezetben, mint amilyen gyorsan a növények ki tudnák szűrni őket a levegőből.
Ez is érdekelhet
A kutatók számításai szerint egy négyzetméternyi padlóterületen akár ezer cserepes növényre is szükség lehet ahhoz, hogy a növények fel tudják venni a versenyt egy épület szellőztetőrendszerének vagy csupán néhány nyitott ablakának levegőtisztító erejével.
