A városiak gyakrabban kapnak szívrohamot

A nagyvárosok ózonszintje enyhén megnövelheti a szívmegállás kockázatát - olvasható egy új amerikai kutatásban.

A februári számában közzétett kutatás több mint 11 600 houstoni lakos adatait elemezte, akik 2004 és 2011 között otthonukban vagy más, kórházon kívüli helyszínen szenvedtek szívmegállást. A kutatók ezzel párhuzamosan a város 44 légszennyezettséget mérő állomásról gyűjtötte be az ózonszintre, a szmog fő összetevőjére vonatkozó adatokat.

Az eredmények azt mutatták, hogy az ózonszint 20 részecske per milliárd (ppb) mértékű növekedése háromórás időtartam alatt az emberekre leselkedő szívmegállás kockázatának 3-4 százalékos emelkedésével állt összefüggésben. Houstonban a nyári időszakban nem ritka, hogy az ózonszint 60-ról 80 részecske per milliárd értékre emelkedik három óra alatt - magyarázta a kutatás vezetője, Katherine Ensor, a Rice Egyetem statisztikusa. A szakértő hozzátette, hogy Houstonban évente körülbelül 1400 ember szenved szívmegállást, és mintegy 1260 végződik halállal. Ha az új eredmények valóban megállják a helyüket, akkor a halálozások mintegy 45 százaléka a megnövekedett ózonszinttel áll összefüggésben. Ensor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bár a kutatás kapcsolatot mutatott a kettő között, ez még nem bizonyítja azt, hogy közvetlenül az ózonszint okozza a szívmegállást.

Már korábbi kutatások is találtak összefüggést a légszennyező anyagok magas szintje és a szív- és érrendszeri betegségek és halálozás magasabb kockázata között. Ez az első olyan kutatás, amely kifejezetten az ózonszinttel kapcsolja össze a szívmegállás megnövekedett kockázatát. Az amerikai Környezetvédelmi Hivatal beszámolóiból kiderül, hogy az ózont nem kifejezetten az autók vagy a gyárak bocsátják ki, hanem akkor alakul ki, amikor az ezekből származó más légszennyező anyagok keverednek és kölcsönhatásba lépnek egymással. Mivel a napfény váltja ki a reakciót, az ózonszint nappal a legmagasabb. Az ózon belégzése mellkasi fájdalmat, köhögést és torokirritációt válthat ki.

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

Életem végéig szednem kell a magas vérnyomás gyógyszert?
kávé
Módosíthatja a gyógyszerek hatását a kávé – Mutatjuk, mely esetekben nem árt az óvatosság
újraélesztés
Összeesett a férfi, leállt a légzése – segítségnyújtás helyett többen is fotózni kezdték
gyümölcslé
Ez az ital szinte ugyanúgy káros a májra, mint az alkohol – Mégis rengetegen isszák
széklet szaga
Amikor záptojás-szag terjeng a vécében – 9 dolog, amely kénes szagú székletet eredményezhet
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +6 °C
Minimum: +3 °C

Az északi tájakon általában borult, párás, ködös időre van kilátás, de az Alföldön és a Dél-Dunántúlon szakadozottabb marad a felhőzet, illetve fokozatosan ritkul, és fel is oszlik a köd, így arrafelé alapvetően napos idő várható. A szitálás mellett északon néhol gyenge eső sem kizárt. A légmozgás döntően gyenge vagy mérsékelt marad.A legmagasabb nappali hőmérséklet a borult, párás, tartósabban ködös tájakon 2 és 8 fok között alakul, míg a kevésbé felhős részeken ennél több fokkal enyhébb lehet az idő. Késő este 0 és +7 fok közötti értékekre számíthatunk. Az időjárás viszonylag stabil, ezért jelentős fronthatás nem terheli a szervezetet.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?

A december nem csupán az advent időszaka, hanem a forralt boré, a bejglié, a mézeskalácsé és a töltött káposztáé is. Azt mindenki tudja, hogy ezek isteni finomságok – de vajon a kalóriatartalmuk is ismert? Teszteld tudásodat!

teszt
Télen több kalóriára van szüksége a szervezetnek?

A hideg miatt automatikusan hízni kezdünk? Fontos, hogy több kalóriát vigyünk be a téli hónapokban? Vajon a sószükségletünk is megnő ilyenkor? Teszteld, mennyit tudsz a téli táplálkozás szabályairól!