A hitelt fizetni kell, a benzin drágult, a hó végére nyögvenyelősen tudjuk odaadni a gyerek kirándulásának árát. Megint hanyagoljuk a fogorvost, pedig már esedékes lenne annak a hídnak a cseréje, nem vettük meg azt a drága krémet, amit a háziorvos javasolt a derékfájásunkra. A stressz állandó, nehogy beessen valamilyen váratlan költség vagy egészségügyi probléma, és minden a pénz körül forog. Ezen a ponton érdemes elgondolkodnunk, hogy vajon akkor elegendő energiát, figyelmet és pénzt áldozunk-e saját egészségünkre, mindent megteszünk-e azért, hogy a későbbi bajokat kiküszöböljük? Vajon tudatosult-e, hogy pénzt keresni, félretenni is csak egészségesen tudunk?
Pénz, pénz, pénz - az egészség forrása és gyilkosa
A pénzügyek a mindennapok részét képezik, és az idő előrehaladtával más és egyre újabb tételekkel kell kalkulálnunk saját és gyermekeink életében is.
Egy felmérés szerint pontosan ezért számítanak az anyagi kérdések kardinálisnak az egészségünk szempontjából: tudományosan bizonyított tény, hogy a világon a legtöbb ember számára az anyagi bizonytalanság jelenti a legnagyobb stresszt, és a válság, a hitelek, a havi büdzsé miatti aggodalmaskodás sokszorosára növeli az alvásproblémák, az emésztési zavarok és a lelki bajok kockázatát. Az első lépés tehát, hogy rendet teszünk a pénztárcánkban, hogy elkerüljük a testi-lelki bajokat is, és hogy emellett jusson majd előtakarékosságra, biztosításra, életjáradékra is.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A pénz ne legyen mumus!
"Mentális nagytakarítással kezdünk" - mondja kiindulópontként Tollonics Éva pénzügyi tanácsadó, aki úgy véli, először is az elhatározást kell meghoznunk, hogy változtatni szeretnénk, és a lehető leginkább stresszmentessé tenni a pénzzel kapcsolatos gondolatkört a fejünkben.
- "Mindenekelőtt össze kell írni a családnak, mennyi a bevétele egy hónapban, és ehhez viszonyítva mennyi a kiadás. Hol lehet csökkenteni? Ha az olvasó ezen a ponton azt mondja, hogy már megpróbálta, üzenem, hogy azért fusson neki még egyszer" - teszi hozzá. Mint mondja, 3-6 hónapot érdemes magunknak adni, hogy ésszerűsítsük a bevétel-kiadás mérlegét, és tovább gondolkodjunk. A kalkulációk után jöhet a megtakarítás: élethelyzetünktől függően a befolyó összegek 10-15, esetleg 20-25 százalékát érdemes félretenni, amiből már jelentős összegek gyűlnek az évek során, és ebből a váratlan költségek is fedezhetők a későbbiekben. "Azt kell elérni, hogy rájöjjünk, a pénz nem stressz, hanem adomány" - hangzik a szakértő véleménye.
Megelőzés=spórolás
A magyar statisztikai adatok azonban a későbbi, tűzoltás jellegű magatartást tükrözik, amelyek nemcsak a magyar egészségügytől, de a magánemberek zsebéből is rengeteg pénzt igényelnek az évek során. A HáziPatika.com nagy Egészségtesztje szerint ugyanis a felnőtt magyar lakosság jellemzően csak akkor keresi fel a háziorvosát, ha nagyobb (44 százalék) vagy kisebb (22 százalék) problémája van, és ennek fényében a gyógyszerköltségek is viszonylag magasnak számítanak. Gyógyszerre például a magyar lakosság 31 százaléka 3000 forint feletti összeget költ havonta, és emellett az sem meglepő, hogy a felnőttek négyötöde például egyáltalán nem sportol semmit.
Kiegyensúlyozottan, a jövőbe tekintve
Ha rendeztük az anyagiakat fejben és a gyakorlatban is, már könnyebb belevágni a megtakarításokba, hiszen ezek a stabil anyagi háttér megteremtését, illetve a nyugdíjas évekre való felkészülést szolgálhatják.
Nem mindegy azonban, mennyire tudjuk magunkat egészségesnek a későbbiekben: csak rajtunk áll, hogy a tudatos bevásárlástól kezdve a filléres stresszoldó technikákig mivel érjük el, hogy orvost csak egyszer egy évben, a kötelező szűréseken lássunk, ne azért, hogy a paksamétányi receptet felnyaláboljuk a rendelőkben, majd kicentizve hónapról hónapra kifizessük a gyógyszereket a patikában.
Ez is érdekelhet
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
