EBKM
A különböző időtartamra szóló és különböző kamatozású betéttípusok kamatlábának összehasonlítása nem könnyű feladat. Ezt segíti az egységesített betéti-kamatlábmutató (EBKM). Ez egy olyan mérőszám, amely éves szinten százalékban határozza meg a betétek tényleges hozamát, lehetővé téve azok összehasonlítását, megkönnyítve a döntéshozatalt. A bankok számára az EBKM kiszámítása és közzététele minden betéti termék vonatkozásában kötelező.
Az EBKM és a bank által meghirdetett éves betéti kamatláb eltér egymástól abban, hogy míg a kamatlábakat - technikai okokból - általában 360 napra vetítve állapítják meg, addig az EBKM 365 nap elteltével mutatja az elhelyezett betét után fizetett kamat nagyságát. Így tehát 365 nap elteltével az elhelyezett betét után fizetett kamat az 5 napra eső többlet miatt magasabb kamatlábat eredményez.
A betétekre azonban nemcsak kamat jár, hanem a betétszámla kezeléséért a bank díjakat, jutalékokat, illetve egyéb költségeket is felszámíthat. Mivel ezek csökkentik a betét hozamát, a tényleges hozam kisebb lehet, mint a bank által ígért kamat. Az EBKM ezeket a levonásokat is tartalmazza. Ezt a mutatót a bankok egységes számítási mód alapján kötelesek megállapítani. Ebből tudjuk meg egy-egy betét nettó hozamát, és ezek segítségével hasonlíthatjuk össze egymással a bankok kamatígéreteit.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó ismert kamatlábat kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig.
Határozatlan időre lekötött vagy le nem kötött betét esetén a lekötési időt egy évnek kell tekinteni, a bank azonban jogosult az általa jellemzőnek tartott lekötési időre vonatkozóan kiszámított mutatót is közzétenni. A mutató számítása során a szerződésben rögzített lekötési időt kell figyelembe venni.
Lakás-takarékpénztár esetén az EBKM értékét havi húszezer forint folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni.
EHM
Az Egységes Hozam Mutató közlésére az értékpapírokat kibocsátó cégek kötelezettek, a befektetési lehetőségek átláthatóságának növelése érdekében. Azoknál az értékpapíroknál, amelyeknél a még hátralévő futamidőre a kamat a kibocsátó által megállapításra került, a befektetési szolgáltatónak, hitelintézetnek, valamint minden olyan szervezetnek, amely jogosult saját kibocsátású értékpapírt forgalomba hozni, köteles az EHM-et közzétenni. A mutató célja, hogy a befektetők az egyes értékpapírokat könnyebben össze tudják hasonlítani.
Az EHM-et kiszámító intézményeknek az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségben ki kell függesztenie az értékpapír-hozam számításának konkrét képletét, a kamat- vagy hozamfizetés időpontjait, illetve minden olyan tényt, információt, feltételt, amely kihatással van az értékpapír vonatkozásában kifizetett összegre.
THM
A hitelt terhelő, egy évre számított költséget és kamatot a Teljes Hiteldíj Mutató (THM) tartalmazza, százalékban megadva. Ha az egyes banki ajánlatokat szeretnénk összehasonlítani, érdemes a THM-eket megnézni, hiszen ez árulja el, hogy összesen mennyit fizetünk egy év alatt az adott hitelért a banknak.
Nézzünk utána a THM-ben nem szereplő esetleges plusz költségeknek is! Előfordulhat ugyanis, hogy a felvett hitelhez kapcsolódóan olyan költségeket is meg kell fizetni, melyeket a THM nem foglal magában (a lakáshitelhez kapcsolódó közjegyzői díj, az előtörlesztés, szerződésmódosítás díja, a hitel futamidejének meghosszabbítását célzó átütemezés díja, a késedelmi kamat, postai felszólító levelek díja, azon fizetési kötelezettségek, melyek a bankkal kötött hitelszerződésben vállaltak nem teljesítéséből erednek, illetve a hitelszerződéshez kapcsolódó olyan egyéb külön díjak és költségek, melyek a szerződésben rögzítésre kerülnek).
Érdemes arra is figyelni változó kamatozású hitelek esetében, hogy a THM-mutató értéke nem tükrözi a hitel kamatkockázatát, a deviza alapú jelzáloghitelek esetében pedig arra is, hogy a THM az árfolyamkockázatot sem tartalmazza. Mielőtt hitelt veszünk fel, minden esetben kérdezzünk rá a THM-ben nem jelölt esetleges plusz költségek mértékére, melyek megfizetésével számolni kell. Mivel ezen költségek egy részét nem feltétlenül fizetjük meg (pl. késedelmi kamat), így ezeket a THM sem tudja számba venni, de jó, ha hitelfelvételkor tisztában vagy velük.
TKM
Az életbiztosítások speciális ágát képviselik a befektetési egységhez kötött (vagy unit linked) életbiztosítások, melyek jellegüket tekintve leginkább a befektetési alapokhoz hasonlíthatók. Ha befektetési egységhez kötött életbiztosítást kötünk, lehetőségünk van meghatározni, hogy a biztosításhoz kapcsolódó, összegyűjtött megtakarításainkat milyen típusú és kockázatú befektetésekbe, azaz eszközalapokba helyezze a biztosító. Az egyes unit-linked eszközalapok a befektetések összetételében és kockázatában térnek el egymástól. Minden befektetőnek anyagi lehetőségeinek és kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő alapot érdemes választania. Természetesen itt sem feledkezhetünk meg arról, hogy magasabb hozamot csak nagyobb kockázatvállalással tudunk elérni. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy a legtöbb esetben a biztosító nem vállal tőke- és hozamgaranciát, előfordulhat tehát, hogy a befektetés értéke kedvezőtlen piaci folyamatok esetén csökkenhet.
Befektetési egységhez kötött (unit linked) biztosítások összehasonlítását a TKM segítségével végezhetjük el, mely a Magyar Biztosítók szövetsége által önszabályozó céllal kialakított költségmutató. A TKM azt mutatja meg, hogy az ügyfél az adott biztosítási termék költsége és a választott kockázatok figyelembe vételével mekkora hozamveszteségre számíthat.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában:
Ez is érdekelhet
