„Amikor egyre világosabban látszott, hogy a 46 négyzetméteres zuglói panellakás szűkké vált, és megszületett bennünk a döntés, hogy kertes házra van szükség, az anyagiak kemény korlátokat szabtak az álmoknak. Előbb Zuglóban, majd a szomszédos kerületekben, később a közeli agglomerációban is felmértük, hogy mit kapnánk a lakás áráért, de az eredmény nem volt igazán biztató. Aztán véletlenül, egy baráti látogatás apropóján eljutottunk egy dunántúli kisvárosba – még mindig Budapest vonzáskörzetében –, és csak úgy, próbaképpen benéztünk egy ingatlanközvetítőhöz. Megnéztünk négy házat az ajánlatból, de már az elsőbe beleszerettünk, és egy héten belül meg is vettük. Azóta sem bántuk meg, sőt! – mondta el tapasztalatait egy fővárosból kiköltöző az ng.24.hu-nak. Ők – ahogy legtöbben az agglomerációban – továbbra is Budapesten dolgoznak, a városba pedig általában vonattal járnak be. „Úgy számoltam, hogy a közlekedéssel kapcsolatos kibocsátásunk a korábbinak legfeljebb a harmada, és az életminőségünk is jobb lett a kedvezőbb környezeti feltételek miatt” – részletezte.
Kisebb ökolábnyom, kisebb költség
„Napelemes házat keresünk, a fűtés ugyanis komoly kérdés, és nem csak most, az energiaválság idején: ha nagyobb a lakás annál, mint amire szükségünk van, akkor az a rezsiköltségekben és a környezeti hatásokban is visszaköszön. Olyan házat szeretnénk, amelynek van külső hőszigetelése, energiatakarékosak a nyílászárók és korszerű a fűtőberendezés. Nem feltétlenül lesz olcsóbb, mint a mostani házunk, de akkor is megéri a váltás: sokkal kevesebbe kerül majd fenntartani, és az ökolábnyomunk is arányosan kisebb lesz” – mondta el egy másik megszólaló, akinek szintén fontos szempont a környezetvédelem.
Cél a fenntarthatóság
„A XV. kerület egy viszonylag forgalmas részéről költöztünk egy kicsi faluba, kifejezetten azzal a céllal, hogy belevágjunk egy alaposabb életreformba. A falu alig 35–40 kilométerre van Budapesttől. Remek hely egyébként, tele van különféle ökoházakkal, fából, agyagból, földből épült otthonokkal. A mi házunk is egy modern vályogépület, kellemes a klímája télen-nyáron, vastagok a falai, olcsó a fűtése” – kezdte a beszámolót a harmadik városelhagyó. Nem könnyű a dolga, mert a házukat csak busszal vagy autóval lehet megközelíteni, és a buszközlekedés nagyon sokat romlott az utóbbi években. Általában busszal megy a közeli kisvárosig, onnan vonattal a Nyugati pályaudvarig, majd elektromos rollerrel a munkahelyéig.
Okos megoldásokkal a hétköznapi energiahasználat és a szén-dioxid-kibocsátás csökkenése nem befolyásolja negatívan az életminőséget, sőt a komfortérzetünket is növelheti. Vagyis a cél nem az, hogy lemondjunk valamiről, hanem sokkal inkább az, hogy – a ténylegesen fölösleges kibocsátásokat elhagyva – nap mint nap csökkentsük az ártalmakat és a környezeti terhelést, és mindeközben hatékonyan járuljunk hozzá ahhoz, hogy életünk környezeti és gazdasági értelemben is fenntarthatóbb legyen.
Ez is érdekelhet
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
