A kávé a mai napig a világkereskedelem második legnagyobb forgalmú terméke a kőolaj után, népszerűsége töretlen, ahogyan arról korábbi cikkünkben is írtunk, az emberiség másodpercenként 16 ezer csészével fogyaszt belőle. Magyarországon sem kevésbé népszerű, sőt, a világ 44. kávéfogyasztó országa vagyunk.
Főleg neves íróinknak és költőinknek köszönhetően, a századforduló Magyarországán olyan széles kávéházi kultúra alakult ki, hogy Kosztolányi egyik írásában kávévárosnak nevezte Budapestet és azt írta, hogy "a törökfürdő után a magyar kávéház a legelső keleti különlegesség. Itt töltjük el az életünket". És ez valóban így volt, a fővárosi New York, Centrál és Hadik kávéházak a leghíresebb magyar írók második otthonaként szolgáltak, a hazai kulturális élet színterévé is váltak. Néhány fekete mindig ott volt az asztalokon.
A kávé azonban hamarosan a magyar háztartásokba is bekúszott, a hatvanas években pedig már a mindennapok része lett. Ekkortájt terjedt el ugyanis a méltán híres kotyogós kávéfőző, amelyet Alfonso Bialetti olasz feltalálónak köszönhetünk. Magyar háztartás szinte elképzelhetetlen a jellegzetes, nyolcszögletű szerkezet nélkül, akár vésztartalék egy modernebb gép mellett, akár utazásra tartogatjuk, akár a nagyi főzi vele a délutáni feketét.
A rendszerváltás után visszaesett a kávé népszerűsége, ugyanis rossz hírét keltették, méregnek, egészségkárosító, sőt egyenesen rákkeltő hatásúnak bélyegezték. Azóta számos kutatás igazolta ennek ellenkezőjét, a kávé nemhogy nem káros az egészségre, de védi a szívet és számos betegség, valamint a korai elhalálozás is megelőzhető a fogyasztásával.
Jó, de mennyi kávét iszunk?
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az NRC közvéleménykutató őszi felmérése szerint a 18-59 éves magyar lakosság 67 százaléka kávézik naponta, 11 százalék hetente egyszer, és megkérdezetteknek csupán 6 százalék mondta azt, hogy soha nem iszik kávét. A legtöbben (56 százalék) azt mondják, hogy az élénkítő hatása miatt isszák a feketét, de szorosan mögöttük állnak azok (52 százalék), akik az íze miatt fogyasztják. Nem sokkal maradnak le azok sem, akik inkább megszokásból (43 százalék) kávéznak, de sokan vannak azok is (38 százalék), akik a hangulata miatt isszák.
A kutatásból az is kiderült, hogy otthonra nagyrészt őrölt (70 százalék) és instant (38 százalék) kávét vásárolunk, miközben a kávézó lakosságnak csak 17 százaléka vesz szemes kávét, 14 százaléka pedig kapszulából főzi a napi frissítőjét.
Az élet keserű, a kávé is legyen az?
Az NRC kutatásából jól látszik, hogy a presszókávé a legnépszerűbb (45 százalék), kicsit lemaradva követi a tejeskávé (31 százalék) és a capuccino (25 százalék), és csak ezek után következik a hosszú kávé és a latte machiato. Bár egy régi magyar mondás azt állítja, hogy "ha az élet keserű, a kávé is legyen az", a számok erre teljesen rácáfolnak. A magyarok egyáltalán nem szeretik, ha keserű a kávé: a megkérdezettek 63 százalék-a ugyanis cukorral issza a feketéjét. Csak 25 százalék használ édesítőszert, és mindössze 14 százalék issza cukor nélkül. Tehát inkább édesítjük a kávét, pedig a kávészakértők szerint ezzel éppen azokat az aromákat nyomjuk el, amelyektől igazán élvezetes a kávé.
