Jobb félni, mint megijedni
Mintegy 100 évvel ezelőtt készült el az első elektromos készülék, ma pedig egész életterünk telis-tele van elektromágneses sugárzással: telefon, kábeltévé, rádió, televízió stb..
Számos terület az elektronika és az orvostudomány szakemberei évek óta figyelmeztetnek bennünket arra, hogy az elektromos szmog folyamatos veszélyt jelenthet egészségünkre. Alattomos fenyegetés ez, mivel érzékszerveinkkel nem érezzük, nem fogjuk fel, így hajlamosak vagyunk arra, hogy ne is vegyük komolyan jelenlétét. Pedig a nap 24 órájában a sugárzás mindenhol körülvesz minket, akár tevékenyen éljük életünket nappal, akár alszunk este az ágyunkban.
Munkahelyünkön sok elektronikai eszközzel dolgozunk -számítógép, rádiótelefon, fénymásoló, fax és egyéb elektromos eszközök - , míg otthon tévét, rádiót, mikrohullámú sütőt és más elektromos háztartási gépeket használunk.
Igen fontos lenne, hogy amennyire csak lehet, elektromos és mágneses mezők hatásától mentes környezetben tudjunk élni, és hogy minél kevésbé terheljük ezekkel szervezetünket.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Lyukas jogszabályok
Néhány kutató szerint az elektromágneses mobiltelefon-sugárzás hatására az agyhullámok jelentősen megváltoznak. Ennek következménye lehet: alvászavar, fejfájás, idegesség, krónikus fáradtság. Több mint egy tucat országban folynak kutatások azzal kapcsolatban, hogy a mobiltelefon okoz-e agyi elváltozást (daganatot) vagy sem. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a közeljövőben közzé fogja tenni javaslatát arról, hogy a kormányzatok az elővigyázatossági elvvel és az elektromágneses terek egészségügyi hatásaival kapcsolatban milyen törvényi, rendeletbeli szabályozásokat tegyenek, hiszen a törvényi háttér jelenleg nem kielégítő.
Az élőlények idegrendszere extrém alacsony frekvencián működik. Ezt tekintetbe kell venni a határértékekre vonatkozó jogszabályok megszületésekor.
Van új a nap alatt
Ősidők óta mágneses és elektromos mezők veszik körül életterünket. A vándormadarak és más állatfajok (pl. bálnák) a föld mágneses pólusai segítségével képesek tájékozódni.
Megkülönböztetünk időben állandó és időben váltakozó mágneses mezőt: a föld mágneses mezeje gyakorlatilag állandónak tekinthető. Az állandó mágneses mezőnek nincsenek ingadozásai, így nem okoz rezonanciát környezetében.
Az időben váltakozó elektromágneses mezők esetében még nem egyértelműen tisztázott, hogy ezekre milyen módon reagál az emberi test, de akár stressz-reakciókat is előidézhetnek.
A bennünket ért hatás nyilván függ az elektromos vagy mágneses mező erősségétől, a frekvenciától, a környezetben eltöltött időtől és még sok egyéb tényezőtől.
Az elektromos szmogot érintő viták azzal a kérdéssel foglakoznak, hogy az időben váltakozó elektromágneses mezők milyen hatást gyakorolnak az emberi test egészséges működésére.
Ezért is lenne rendkívül fontos a helyi, alternatív energiaforrások alkalmazása: a nap- és a szélenergia háztartási felhasználásra történő "megszelídítése", a faipari hulladékok tüzelőanyagként való hasznosítása, hogy ezzel is kiválthassuk az energia távolsági szállítását, a magasfeszültségű vezetékek további szaporodását. Mindennapi életünkbe jobban beépíthetnénk a környezettudatos életmódot, és ezt nemcsak a gyerekeknek kellene tanítani, hanem a felnőttek is jobban átérezhetnék ennek jelentőségét.
Nem látjuk, de mérhető
A városi lakosokat az elektromágneses sugárzás ma háromszázszor nagyobb mértékben éri , mint fél évszázaddal ezelőtt. Kutatások igazolják, hogy az elektromos és mágneses mező jelenléte környezetünkben egy bizonyos határon felül akár káros is lehet az emberi szervezet számára. Elektromos és/vagy mágneses mezők előfordulásának és intenzitásának mértéke méréssel mutatható ki, ezért jó, ha lehetőségünk van ennek megtételére. Az elektromos és mágneses mezőt egy Maschek ESM-100 nevű hordozható mérőkészülék segítségével könnyen megmérhetjük. Ez a műszer képes egy adott pontban az elektromos és a mágneses mező egyidejű mérésére. A készülék az általa mért adatokat a folyadékkristályos kijelzőn mind grafikusan, mind számszerűen megjeleníti. Egyidejűleg mindkét mért mezőérték leolvasható a kijelzőn: a mágneses mező az 1 nanoTesla (nT) és 20 mT közötti, az elektromos mező a 100 mV/m és 100 kV/m tartományban mérhető vele. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) csak a munkahelyi expozícióval foglalkozik. Lakossági határértékekre ajánlásokat a Nem-ionizáló Sugárvédelem Nemzetközi Bizottsága (ICNIRP) tesz.
Fontos a távolságtartás az otthonunkban is
Elektromos és mágneses mezők hatása a forrástól való távolodással lényegesen csökken. A fekhely és az elektromos vezetékek, gépek távolsága 1-2 m-nél ne legyen kevesebb. A vezetékkel és konnektorral ellátott falak közelében elektromos mezők keletkeznek, még akkor is, ha azok nincsenek elektromos készülékhez csatlakoztatva.
Otthonunkban csak annyi elektromos készüléket és hálózati csatlakozót alkalmazzunk, amennyi feltétlenül szükséges. Ha hosszabbítót használunk, azt ne tegyük közvetlen az ágy fejvégéhez. Minden elektromos készüléket húzzunk ki használat után, így az megszakítja az elektromos áramkört. Az elektromos mezők erőssége közel 0-ra csökken, ha földelt vagy árnyékolt elektromos készülékeket alkalmazunk.
Próbáljunk hagyományos vezetékes telefont használni, mivel a vezeték nélküli telefonok rádiófrekvenciás sugárzást bocsátanak ki. Érdekesség, hogy a Svájci Államvasutak ún. "csendes vagonokat" működtet azon utasai részére, akik utazásuk során pihenni, kikapcsolódni és olvasni szeretnének, és nem kívánják más utastársuk beszélgetéseit végighallgatni. (Svájcban általában a lakosságnak több mint a fele használ mobiltelefont.)
Nézetkülönbségek
Az elektromos szmog besorolható azon egészségügyi rizikófaktorok közé, melynek hatása nem hanyagolható el, és nem küszöbölhető ki teljes mértékben életünkből, de összehasonlítva más rizikótényezőkkel, pl. dohányzás, alkohol, lényegesen kisebb veszélyt jelent. Gyerekeknél, idősebbeknél és az elektromos szmogra kifejezetten érzékeny embereknél azonban alvászavar, fáradékonyság léphet fel, gyengítheti az immunrendszert. A témában folytatott polémiák meglehetősen ellentmondásosak, hiszen egy részről hiányoznak a tudományosan alátámasztott indoklások, más részről nem zárható ki a rizikó lehetősége.
Ez is érdekelhet
A lakossági határértékeket Európában a 1999/519/EC ajánlás szabályozza, a dolgozókra pedig a 40/2004/EC irányelv. Ezek érvényesek Magyarországon.
