Könyvek és újságcikkek sokasága foglalkozik a rendszerezéssel, szervezéssel, takarítással és rendrakással, mert a szakemberek szerint a rendezett, tiszta, minimalista környezet segíti a gondolkodást és a koncentrációt, csökkenti a stresszt és boldogabbá tesz.
Ez valóban igaz, de csak bizonyos típusú problémák "megoldására". A rend javítja a gondolkodást, a koncentrációt és az életminőséget , de csak akkor, ha valamilyen szabályrendszerhez vagy társadalmi normához szeretnénk igazodni. A rendetlenség ezzel szemben a kreatív gondolkodásnak tesz jót.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A rendetlenséget nem mindenki bírja elviselni, még ha kreatívvá is tesz
A rendezett környezetben lévő önkéntesek szívesebben járultak hozzá az adományokhoz és nagylelkűbbek is voltak, mint azok, akik rendetlen szobában vettek részt a kísérletben. A rend emellett az egészséges életmódot is támogathatja: a kaotikus környezetben dolgozók szívesebben választottak egy csokoládészeletet, mint egy almát, amikor megkínálták őket.
Egy másik kísérletben Vohs és kollégái a rend és a rendetlenség kreativitásra gyakorolt hatásaira voltak kíváncsiak. Az önkénteseket rendszerezett, illetve rendetlen szobában ültették le, és arra kérték őket, hogy gondolják ki, mi mindenre lehetne felhasználni ping-pong labdákat. A rendetlen szobában ülők nemcsak több új dolgot találtak ki, de ezek jóval kreatívabbak és érdekesebbek voltak, mint azok, amelyeket a rendezett szobában ülők gondoltak ki.
A rendetlen környezetnek is megvan tehát a maga haszna, serkenti ugyanis a kreatív gondolkodást és a megszokottól való eltérést. A rendezett környezet ezzel szemben a tradíciók felé irányítja az embereket, növeli a nagylelkűséget és az egészségesebb életmódra való törekvést. Ha tehát egy nagyobb koncentrációt igénylő feladatunk van, pakoljuk össze az íróasztalunkat, de ha valami új dolgot kell kitalálnunk, nyugodtan hagyjuk rendetlenül!
Ez is érdekelhet
