A lap ismertetése szerint a NAIK Agrárgazdasági Kutató Intézet nemrég felmérést készített a magyarországi élelmiszeripari cégek körében. Ennek eredményéből kiderült, hogy az ágazati szereplők alapvetően nem ítélik súlyos problémának a kérdést, a veszteségeket a technológiai folyamatok természetes velejárójaként kezelik. A cégek fele - jellemzően a nagyobb feldolgozók - ugyanakkor nyilvántartja, hogy mennyi hulladék keletkezett a gyártás során.
Túl szigorú a szabályozás
Sokak szerint nagyon nehéz az élelmiszer-hulladék felhasználása, ugyanis túl szigorú szabályozás vonatkozik például az adományozásra és a takarmányozásra is. A legtöbb felesleg takarmányként hasznosul, de jelentős mennyiség kerül a hulladéklerakókba is. A felmérésben részt vevő cégek a szigorú szabályok mellett a hulladékok alternatív felhasználásának költségét is nagy problémának tartják.
Rengeteg étel landol a szemétben
Ahogy a napokban a HáziPatika.com is megírta, nem hoztak jelentősebb áttörést az élelmiszer-pazarlás visszaszorítását célzó hazai törekvések. A Magyarországon keletkező élelmiszer-felesleg mennyisége ugyanis nem csökkent az elmúlt három évben. Ez azt jelenti, hogy még mindig nagyjából 1,8 millió tonna étel kerül a szemetesbe évente.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Azonban nemcsak a kidobott élelmiszer mennyisége aggasztó, de annak újrafelhasználása sem túl hatékony: a kukában landoló ételekből mindössze 80-100 ezer tonna a menthető élelmiszer.
