Tapasztalat és tapogatózás
Számtalan betegség, közérzetváltozás hozható összefüggésbe az időjárással; a napszúrás, leégés, bőrrák vagy fagyási sérülések esetében egyértelmű a kapcsolat. Vannak azonban kevésbé nyilvánvaló jelenségek is.
Az orvosmeteorológia meglehetősen mostohagyermek. A jelentések elkészülnek, mi több, be is válnak, de szinte lehetetlen felkutatni olyan orvost, aki fellebbentené a fátylat az összefüggésekről. Az orvosmeteorológia területén birtokunkban lévő tudás lényegében a hosszú éveken át felhalmozott tapasztalatok összessége, kevés célzott vizsgálati eredmény áll rendelkezésünkre. Inkább a statisztikákra kell támaszkodni. A statisztikák készítéséhez viszont tudnunk kell, milyen adatokat dolgozzunk fel.
Minek köszönhetjük időjárásváltozás-jelző képességeinket?
Az időjárás-változásokra adott reakcióinkat alapvetően két dolog határozza meg: a minket körülvevő légköri folyamatok és szervezetünk állapota.
Az időjárás közérzetünket befolyásoló, fizikai jellemzői között van a hőmérséklet és a páratartalom, a levegő pollentartalma, a napsütéses órák száma, - a légszennyezettségről nem is beszélve -, de kétséges, hogy ezek együttes változásai magyaráznák a frontérzékenységet - helyesebben időjárás-érzékenységet is. Az orvosmeteorológiával foglalkozók leginkább a légköri töltésviszonyokra, az alacsony frekvenciájú légnyomás-ingadozásokra gyanakszanak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az időjárás-jelentésben elhangzó információkról tudnunk kell, hogy ezek nagy területeket jellemeznek, és nem, vagy nem mindig tudják figyelembe venni a tengerszint fölötti magasságot és az ún. mikroklimatikus viszonyokat. Érdekes módon Pakson például téli reggeleken mindig 1-2 fokkal hidegebb van, mint a régió többi részében, de az évi középhőmérsékletekben ez már nem mutatkozik meg. Néha ilyen kis különbségek is sokat jelentenek.
Egyéni érzékenységünket nem csak a genetikai adottságok, szerzett vagy öröklött betegségek határozzák meg. Olyan tényezők is befolyásolják, mint a lelkiállapot, vagy hogy milyen körülmények közt élünk. Az irodában ülő, járművön közlekedő városi embert kevésbé befolyásolja mindennapi tevékenységében az időjárás játéka, mint a falun élő, mezőgazdaságban dolgozót. Saját érzékenységünk megítélésében a tájékozottság és a téma iránt mutatott érdeklődés sem mellékes.
A tudomány csak testünk működésének mérhető jeleit vizsgálva tud választ adni arra, hogyan hat ránk az időjárás. De melyeket kell közülük figyelembe venni? Megfelelő élettani paraméterek-e a vérnyomás, szívfrekvencia vagy mondjuk a vörösvérsejtszám? Statisztikai adatok mindenesetre egyértelmű összefüggést mutatnak konkrétan meghatározható időjárási viszonyok és ezen élettani értékek, valamint bizonyos tünetek rosszabbodása között.
Nehezen importálható tudományos összegzés
Mindezek után elmondható, hogy ma egyrészt nehéz megjósolni, hogy bizonyos időjárási körülmények között ki hogyan érzi majd magát, másrészt nem kevés ismeret halmozódott már fel arról, hogy az egyes panaszok és betegségek lefolyásában az időjárástól függően mire lehet számítani. Ezen ismereteket az orvosok is egyre inkább igyekeznek figyelembe venni betegeik kezelésénél, hiányzik azonban a megfelelő szakirodalom, ami megfelelő útmutatást adhatna.
Felismerve a területen szerezhető ismeretek fontosságát és azok hiányosságait a Német Orvosi Kamara szakértők meghívásával 2000-ben Saarbrückenben megpróbálta összegezni tapasztalatait és ismereteit. Többek között meghatározták az egyes időjárási helyzetekre jellemző egészségi állapot-változásokat. A német Dr. Höppe összesen tizenhárom tipikus időjárási helyzetet említ, melyek között négy erősen kedvezőtlen élettani hatással bírót emel ki. Ezek a következők: a magas nyomású légköri front mögötti, a melegfront előtti és utáni, az alacsony nyomású légköri front központjában és a hidegfront mögött kialakuló időjárás.
Magyar orvosmeteorológiát!
Mielőtt azonban bárki azt hihetné, hogy mostantól könnyen megmondhatjuk, melyik front érkezésekor mire lehet számítani, el kell mondjuk, hogy az úttörőnek számító német összegzéshez hasonló Magyarországon nem készült, a külföldi eredmények pedig több okból is nehezen adaptálhatók.
Magyarországon az ország fekvéséből, éghajlati viszonyaiból fakadóan sokszor teljesen más időjárási szabályszerűségekkel és jelenségekkel találjuk szemben magunkat.
A másik probléma, hogy az itt élő népesség összetétele, egészségi állapota eltérő.
A külföldi eredmények adaptálását nehezíti továbbá, hogy a meteorológiában, - sőt a napi időjárás-jelentésben - használt szakkifejezések sem feleltethetők meg teljesen az általunk megszokottaknak, aminek a meteorológusok között meglévő szemlélet-különbség az oka. Míg nálunk meleg és hideg fontokról beszélnek, addig Nyugat-Európában általában magas és alacsony nyomású területekről szól a híradás. Bár mindenki tudja, hogy a csökkenő légnyomás rossz időt szokott hozni - "a barométer esőre áll" -, a fogalmak nem feleltethetők meg egymásnak tökéletesen.
A nyomásviszonyok megváltozásai ugyanis szemmel nem látható légköri változások, de szervezetünk számára talán már érzékelhetők. A nyomásváltozások indítják el a légtömegek áramlását, amelyek mindig az alacsony nyomású területekre igyekeznek. A légáramlatok határán alakulnak ki a frontok. A nyomáskülönbségek kialakulása tehát megelőzi a frontokat.
Hiányos időjárásjelentés
Ráadásul nehéz megmondani, mit is érzékel valójában a szervezetünk. A már látható jelenségek éppúgy hatással vannak ránk, mint a frontok kialakulását megelőző folyamatok.
Nálunk csupán hideg-, meleg és kettős fronthatásról adnak hírt. Az orvosmeteorológiai jelentések sem külföldön, sem nálunk nem térnek ki az időjárási helyzetek részletes ismertetésére. Így, még ha létezne is hazánkban tudományosan elfogadott összegzés a tipikus időjárási viszonyokról, a mindennapok emberének nem jutna tudomására, vagy nem sokat mondana.
Ennek ellenére érdemes áttekinteni a külhonban és nálunk megfigyelt, saját szervezetünk megfigyeléséhez támpontként szolgáló összefüggéseket és ezek tanulságait.
Front-érzékenység
Nehéz lenne elhinni, hogy a légköri jelenségek ne hatnának mindannyiunkra, de az nyilvánvaló, hogy különböző mértékben befolyásolnak minket. Egyes statisztikák szerint az emberek fele érzi meg az időjárás változásait, amelyek általában frontátvonuláskor olyan léptékűek, hogy arra az emberi szervezet is érezhetőbben reagál. Általánosságban elmondható ugyanis, hogy nem az időjárási jellemzők abszolút értékei, hanem azok változásának mértéke a meghatározó. Így például egy kiadós hegymászás alkalmával a leküzdött szintkülönbségből adódó légnyomás-különbség sokkal nagyobb hatással lehet a szervezetre, mint amiért az éppen átvonuló front okolható.
A frontérzékenyek legáltalánosabb tünetei a levertség vagy éppen feszültség, az általános rossz közérzet, fejfájás, szédülés. 10% azoknak az aránya, akik jelenlegi vagy korábbi betegségük - krónikus betegségek, műtéti hegek, amputációk - miatt váltak érzékenyekké, és tüneteik határozottan súlyosbodnak az időjárás változására.
Igaz, az orvosmeteorológiai jelentések szinte mindig a negatív következményektől óvnak, de rosszabbodás után a panaszok enyhülnek, bizonyos időjárási helyzetek kifejezetten javítanak a betegek állapotán. Gondoljunk csak a tiszta, napsütéses időre, - legyen akár enyhén meleg vagy hideg, - amikor a barométer magasan áll. Jó időben a népszerű kis "házikóból a néni jön ki".
Ez is érdekelhet
Forrás: www.uniklinik-saarland.de , Dr. Pintér Ferenc, ICI
