Az a hat tényező, amely befolyásolja, hogy egy ember hogyan fogja érezni magát, ha kimegy a szabadba, a következő: a napfény, a szél, a párolgás miatti hűtés, a hőmérséklet, a páratartalom és ruházat. Ezek kombinációja határozza meg, hogy a szabadban tartózkodást hidegnek, melegnek, komfortosnak vagy kényelmetlennek érezzük.
A közvetlen napfény azonnal felmelegíti az embert, mert az elektromágneses sugárzás behatol a bőrbe. Ez a magyarázata, hogy a hőmérsékletet kényelmetlenül hűvösnek érezhetjük az árnyékában, s kellemesnek, ha kilépünk a napra.
A széltől hidegebbnek érezzük a környezetünket. Ez a hatás különösen erős, ha a szél a nedves bőrre hat. Ez a hatás nagyon nyilvánvaló, ha kilépünk a vízből a partra száraz szeles időben. A szél elpárologtatja a nedvesség a bőr felületéről, de a szervezetből is. Mivel a párolgás hőt von el, és elnyeli a látens testhőt, emiatt az ember úgy érzi, hogy hidegebb van. A bőrön mindig van egy kis nedvesség, hiszen a testünk állandóan párologtat. A szél felerősíti ezt a folyamatot. Egy forró napon a szellőt kifejezetten kellemesnek érezzük, télen már sokkal kevésbé szeretjük a légmozgást. A szél és a párolgás hűtőhatása szorosan összekapcsolódik. Minél nagyobb a szél, annál erősebb a párolgási hűtés, különösen akkor, ha a levegő száraz.
Talán a legfontosabb tényező, amely meghatározza a kényelmet, a hőmérséklet. Ha hideg van, az emberi test energiáját elvezeti a környező levegő, és a fokozatos hőveszteség miatt fázni kezdünk. Ha a hőmérséklet túl meleg, a felesleges hő mennyisége megnő, és a test nehezen tud megszabadulni tőle. De a szervezetünk hatás fokozása érdekében növeli a nedvesség mennyiségét a bőrön, hogy a párolgás intenzitása emelkedjen. Azaz izzadni kezdünk, ami segít a testhőmérséklet normális értékének fenntartásában.
A páratartalom azért fontos, mert meghatározza a szervezet teljes vízveszteségét. Ha a levegő száraz, a test párologtatással való hűtése maximális kapacitással működik. A széllel támogatott párolgási hűtés részben vagy teljes egészében ellensúlyozta a kellemetlenül meleg hőmérséklet hatását. Amikor a páratartalom magas, ez a hűtőhatás csökken. Emiatt, hő felgyűlik a szervezetben. Azaz a száraz meleget könnyebb elviselni, mint a párásat. Amikor a harmatpont 15 Celsius fok fölé emelkedik, a magas páratartalom észlelhetővé válik.
Az utolsó tényező a ruházat, amelyet nyilván annak megfelelően igyekszünk megválasztani, hogy a szabadban is a komfortzónánkban maradhassunk. A hőérzet értéke csak akkor mérhető összehasonlíthatóan, ha a bőr szabadon van. Egy hideg napon a legjobb a réteges öltözködés . A cél a maximális hőmennyiség megőrzése a ruha és a bőr között. Egy forró napon a fehér és laza ruházat a legjobb, mert ez visszaveri a kívülről érkező hőt, és engedi távozni a test hőfeleslegét. A hőérzet egyénenként eltérő, azaz máshogy ítéljük meg, hogy mi a kellemes hőmérsékletet. Ez a tartomány a nagy többség számára 20 és 26 Celsius-fok közé esik. A ruházatot is ennek megfelelően az egyéni tapasztalatoktól függően érdemes megválasztani.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hőérzet kialakulása annyira összetett folyamat, hogy nincs pontos formula, amelynek segítségével pontosan meghatározható lenne. Azaz nem lehet olyan pontos kalkulátort készíteni, amely a felsorolt tényezők alapján kiszámíthatná, hogy valaki az adott kondíciók mellett fázni fog, vagy éppen melege lesz. Két általánosan használt index azért létezik. A szélhűtés- és a hő-index. A szélhűtés-index a szelet és a hőmérsékletet, míg a hő-index a hőmérsékletet és páratartalmat veszi figyelembe. Ez a két index azonban nem törődik egy sor más tényezővel, amely meghatározza a komfortérzetünket. A hő-index például nem számol a szél és közvetlen napfény hatásával.
Ez is érdekelhet
Forrás: The Weatherprediction
