Kevés olyan gyermek lehetett, akinek a karácsonyi kívánságlistáján ne szerepelt volna az egyik új játékkonzol, esetleg egy tablet, okosóra vagy más elektromos kütyü. A szüleik azonban sokszor félve teljesítik csak a gyermek kívánságát, attól tartva, hogy az elektromos kütyük visszavetik a szociális életét, vagy akár a fejlődésére is káros lehet. Lehet-e egyáltalán elzárni napjainkban a gyerekeket az ilyen eszközöktől, pláne a pandémia időszakában? A Psychology Today cikke ezt a témát járja körül.
A virtuális világ vált a legfontosabb kapcsolódási ponttá
A koronavírus okozta bezárkózás egészen más hatással lehet a felnőttekre, mint a gyerekekre. Egy 11 éves számára az elmúlt két év az egész életének csaknem ötödét teszi ki, szinte alig emlékezhet azokra az időkre, amikor még nem a járvány határozta meg az emberek mindennapjait. Habár a felnőttek azt gondolják, a kütyük nyomkodása miatt kevesebb időt töltenek el a barátaikkal, a valóságban az internet és az okoseszközök jelentik a legtöbb esetben az egyetlen kapcsolódási pontot számukra. A járvány csak ráerősített az elmúlt években már tapasztalt tendenciára, melynek során a technológia minden eddiginél jobban beépült a hétköznapjaikba, és a szociális életük jelentős hányada is a virtuális térbe költözött át. A képernyőidő lecsökkentésével, vagy teljes tiltásával ez a szociális felület lehetetlenülhet el sokuk számára.
Fontos azonban, hogy a képernyőidő is kontrollált módon történjen, amihez elengedhetetlen, hogy beszélgessünk róla a gyermekkel. A szülők sem ringathatják már magukat abba a kényelmes képzetbe, hogy a gyerek biztonságban van a kijelző előtt, hiszen itthon van, senki sem árthat neki. Az internetes közösségi oldallal kinyíló világ sajnos nem csak a barátoknak ad mozgásteret, hanem olyanoknak is, akik visszaélhetnek egy gyerek tapasztalatlanságával és bizalmával. Fontos ezért beszélgetni velük a közösségi háló esetleges kockázatairól is, hogy ők is időben felismerjék és jelezhessék a bajt.
Emellett fontos kiemelni, hogy a képernyőidő igenis lehet hasznos, fejlesztő, ha a megfelelő oldalakat és programokat használja a gyermek. Rengeteg olyan szoftver létezik már, amely egészen fiatal kortól segít a gyerekek nyelvi, motorikus fejlődését, elmélyíti a különböző készségeiket: rajzolhatnak, sőt épületeket tervezhetnek, egyszerű matematikai számításokat végezhetnek el a játékokban, ami aztán az iskolában elsajátítható tudásuk alapját is képezheti.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Nélkülözhetetlenné vált a digitális tudás
Mindez olyan, digitális technológiára épülő tudást adhat a gyerek számára, amire valószínűleg a későbbi élete során is szüksége lesz. A Capital One által finanszírozott 2017-es kutatás szerint a középszintű állások 82 százaléka igényel digitális készségeket, a fejlett digitális ismereteket igénylő munkakörök pedig átlagosan kétszer annyit fizetnek. A számítógépes ismeretek a jelenlegi munkaerőpiacon már alapvető elvárásnak számítanak, a digitális analfabétizmus pedig rengeteg ember elhelyezkedését lehetetlenítheti el. Ennek ellenére az iskolai informatika oktatás továbbra is csak jelképesnek mondható a legtöbb intézményben, a gyerekeknek pedig máshonnan kell összeszedniük az ehhez szükséges tudást.
Más kutatások azt is kimutatják, hogy a diákoknak a digitális készségek alapjaira van szükségük ahhoz, hogy sikeresek legyenek az úgynevezett STEM tantárgyakban (természettudomány, technológia, mérnöki tudomány és matematika). Mindez azért is fontos, mert a STEM-tárgyakhoz köthető munkalehetőségek bővülése messze meghaladja például a humántudományokhoz kapcsolódó munkakörökét. A gyerek tehát hosszú távon is sokat profitálhat abból, ha a digitális ismereteit korai életkortól elmélyíti.
Talán a fiataloknak borsódzik a háta a zöld tábla előtt magyarázott számtantól, de csillogó szemmel követhetnek egy szintén matematikai készségeket igénylő Minecraft-építmény összerakását, vagy ügyesen illesztenek hangsávot videók alá, esetleg állítják be az okoslámpát úgy, hogy a kedvenc daluk ritmusára pulzáljon különböző színekkel. Az efféle, felnőttek által talán haszontalannak gondolt tevékenységek is felvértezhetik őket azokkal a digitális ismeretekkel, amelyekre a későbbi karrierjük épülhet majd.
