Szivarozó fiatalok, elhanyagolt cyberözvegyek – ezekről adott először hírt a 25 éves HáziPatika

A 20. század utolsó éve mozgalmasan telt Magyarországon. Az ország 1999 márciusában lett hivatalosan is a NATO tagja, ugyanebben az évben volt látható egy teljes napfogyatkozás, illetve az ország akkor legnagyobb fedett sportközpontja, a Budapest Sportcsarnok ekkor vált a lángok martalékává. Portálunk történetében is kulcsfontosságú dátum ez: 25 évvel ezelőtt, 1999 tavaszának végén jelentette ugyanis meg első cikkeit a HáziPatika.com.

Milyen volt az élet 25 évvel ezelőtt?

Bármilyen távolinak is tűnik ez a dátum, az internet ilyenkorra már hazánkban is megvetette a lábát, az első domain címet 1991-ben jegyezte be a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, így a sztaki.hu lett az első .hu végződésű webcím. A honlapok kínálata persze a maival összehasonlíthatatlan volt még ekkor, és csaknem másfél évtizedre volt szükség ahhoz, hogy a lakosság jelentősebb hányada hozzáférhessen a webes tartalmakhoz. Az adatok szerint még 2007-ben is mindössze a háztartások 38 százaléka rendelkezett internetelőfizetéssel itthon, a webes forgalom pedig leginkább a 2010-es évektől pörgött fel. Lássuk, milyen tartalmakat olvashattak mindazok, akik 1999 májusában kattintottak a HáziPatika.com oldalára, vagyis az egyik első online sajtótermékre.

Az adatbázisunkba elsőként feltöltött cikkek - ahogy egy egészségportálhoz illik - közismert betegségek leírásai voltak. Írtunk az aranyér kialakulásáról és kezelési lehetőségeiről, tanácsokat adtunk az otthoni sebkezeléshez, illetve a szív- és érrendszeri betegségek gyermekkori megelőzéséről is értekeztünk alábbi anyagunkban. Hogy a tartalomfogyasztási szokások milyen mértékben változtak az elmúlt 25 évben, azt jól tükrözik az akkori címadások is. A figyelemfelhívó, a cikk tartalmát felvezető címek helyett sok helyütt olyan lakonikus, már-már kulcsszavas címekre futhatunk, mint például:

• Szorító gondok (amelyben az aranyér kezeléséről beszéltünk);
• Fogfehérítés;
• Lábadozás időszaka;
• Láztól bágyadt;
• Elfüstölt lelkeink (a dohányzás veszélyeit foglaltuk össze).

Szivarozó fiatalok a szórakozóhelyeken

Egykori kollégáink már negyed évszázada is igyekeztek hírt adni az egészségünket érintő, friss kutatási eredményekről. A "Szivarozni veszélyesebb, mint cigarettázni!" című, 1999 májusában megjelent cikkünkben thaiföldi egészségügyi szakemberek figyelmeztetését adtuk hírül a szivarozás kockázatairól. A magyarországi helyzetre reflektálva a cikkben az alábbit írtuk:

"Az elmúlt időszakban Magyarországon is egyre inkább divatba jött újból a szivarozás. Egyre gyakrabban lehet látni fiatalokat, akik inkább - némi sznobizmusnak is köszönhetően - a szórakozóhelyeken szivaroznak. A szivarozás újbóli elterjedése egyrészt talán a növekvő szivarreklámoknak, másrészt talán annak a tévhitnek köszönhető, hogy a szivar kevésbé ártalmas, mint a cigaretta."

E sorok olvasása különösen megmosolyogtató annak tudatában, hogy a bulizó fiatalok nemhogy szivart, de már elektromos cigarettát sem szívhatnak a nemdohányzók védelméről szóló, 2012-es törvény elfogadása óta. Dohánytermékek reklámjával pedig már a 2000-es évek elején sem nagyon találkozhattak a füstölni vágyók - a reklámtörvény szigorítása miatt.

Egy rekesz sörrel járnak haza a nyugati nők

Nemcsak a túlzott mértékű szivarozás okozott sokakban visszatetszést az ezredfordulón, de a mértéktelen alkoholfogyasztás veszélyeire is felhívtuk a figyelmet akkortájt. Alábbi cikkünkben az olvasható, hogy az alkohol egyre nagyobb gondot okoz a nők körében, ráadásul a kilencvenes évek során sokat romlott a helyzet.

"Manapság a nők átlagosan kétszer annyi alkoholt isznak, mint egy évtizeddel ezelőtt. Ennek részint az alkohollal kapcsolatos társadalmi megítélés lazulása, részint pedig az egyre könnyebb hozzáférés és széles kínálat az oka. A nyugati országokban ma már senki sem veti meg azt a nőt, aki munka után beül egy Martinire vagy koktélra a kollégákkal, hogy kieressze a gőzt, vagy éppen egy rekesz sört vásárol a boltban. Sőt, az is elfogadottabbá vált, ha egy nő lerészegedik. Anyáink korában, de akár még tíz-húsz éve is az ilyen viselkedés romlottnak számított, és elítélték."

Azért a cikk írója is hangsúlyozza, hogy a nőknek sem kell feltétlenül megvonni maguktól mindennemű alkoholt...

Akkor a párok 1-2 százaléka volt meddő, most 10-15 százalékuk

Szomorú tendenciára hívja fel a figyelmet az 1999. június 23-án publikált cikkünk, melyben a gyerekvállalás nehézségeivel foglalkoztunk. Akkor azt írtuk: Magyarországon a gyerekre vágyó párok 1-2 százaléka meddőséggel küzd, és minden hatodik párnál áll fenn valamilyen termékenységgel kapcsolatos probléma. A mostani statisztikák ennél sokkal rosszabb arányról számolnak be: nagyjából 10-15 százalékra teszik a meddőséggel küzdők arányát. A hátterében álló folyamatokról így írtunk:

"Ennek okai között szerepelhet a gyermeket vállaló párok átlagéletkorának növekedése, a liberálisabb nemi élet következtében gyakoribb nemi szervi fertőzések magasabb aránya, egyes fogamzásgátló módszerek (pl. spirál) elterjedése, valamint az a felismerés, hogy a meddőség egyes esetei ma már kezelhetők, így korábban a gyermekvállalásról lemondott párok ismét új reményekkel fordulhatnak orvosukhoz."

Szegek, kapcsok a gyerekek gyomrában

Hétkrajcár a gyomorban című cikkünkben a Heim Pál Gyermekkórház eseteit gyűjtöttük össze gyermekek testéből eltávolított tárgyakról. Persze a kicsik olthatatlan kíváncsisága a környezetükben lévő tárgyak iránt azóta sem csillapodott, mégis meglepő lehet a listát böngészni azon dolgokról, amelyeket a gyermekkórház munkatársainak kellett eltávolítani.

"Szegek, kapcsok, kulcsok, hajtűk, gomb- és ceruzaelemek, cipzárhúzó, pénzérme, üveggolyók: ezeket lenyelték. Babszem, borsó, szivacsdarab, fémdrót: ezeket bedugták. Toklász (a nyári meztelenkedés emléke): ez magától került be. Hipó, festékoldó és más háztartási vegyszerek: ezeket megitták. Fölsorolni is lehetetlen, mi mindent képes a gyermek - így vagy úgy - magáévá tenni."

Cyberözvegyek: elhagyagolják párjukat az éjszaka netező férjek

Végül pedig ejtsünk szót az internet terjedésének társadalmi és pszichés következményeiről, amelyre már az ezredfordulón is felhívta a figyelmet portálunk. Gépfüggők című cikkünkben akkor arról írtunk, hogy a webes a felhasználók száma világszerte elérte a 100 milliót (becslések szerint napjainkban meghaladja a 4 milliárdot). A webes felületek túlzott használata már huszonöt éve is érzékelhető veszélyeket hordozott, az internetfüggőség azonban még új fogalomnak számított akkoriban.

Ez is érdekelhet

éjszakai ébredés

Ezért ébredünk fel 2 óránként éjszaka: 6 gyakori, alig ismert ok a visszatérő jelenség hátterében

gyulladáscsökkentő ételek

A 10 legerősebb gyulladáscsökkentő étel: rákmegelőző, immunerősítő hatásuk is van

telefonozás

Lefekvés előtt 1 órával tilos: blokkolja a melatonin termelődését, elősegíti az alvászavart a mobilozás

sclerosis multiplex tünetei

Szklerózis multiplex: ez a jel már a tünetek előtt figyelmeztet

"A nyugati országokban az Internet elterjedésével egy új kulturális forradalom kialakulásáról is beszélnek. (...) Ezzel egyidőben láttak napvilágot az első jelzések, melyek a túlzott internetezés káros hatásaira hívták fel a figyelmet. Az amerikai egyetemeken végzett felmérés során olyan esetek kerültek nyilvánosságra, hogy egyes diákok akár napi 18 (!) órát is interneteztek, ami természetesen hátrányosan befolyásolta az iskolai teljesítményt, de a pár- és baráti kapcsolatokat is. A sajtóban megjelent cikkek is egyre szélsőségesebb esetekről számoltak be, például arról a 12 éves missouri-i fiúról, akinek megtiltották az internetezést, és ezért meggyilkolta szüleit. Mivel az Internet-hozzáférés éjszaka olcsóbb, ezért a családok és párok szexuális életét is befolyásolhatja az internetezés, és egy új fogalmat is megalkottak, az úgynevezett cyberözvegyekét, akiket internetező partnerük elhanyagol. Az orvosok is felfigyeltek erre a jelenségre, és egyre több cikk jelent meg az Internet-függőségről, mint egy újfajta szenvedélybetegségről."