Hiába áll rendelkezésre soha nem látott mennyiségű uniós forrás, a jelenlegi állapotban az ágazati szereplők vonakodva ruháznak be, mindez összességében az élelmiszeripar sokat kritizált versenyképességének további csökkenéséhez vezethet. A magyar élelmiszeripar jelenéről és közeljövőjéről számolt be Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara élelmiszeriparért felelős országos alelnöke az Indexnek adott interjújában.
Sok sebből vérzik
2022-ben elsősorban az első félév hozott jó eredményeket, az orosz–ukrán háború kitörése azonban kifejtette hatását, és az év második felében már csak 2 százalékkal nőtt az élelmiszeripar sőt, a negyedik negyedévben már csökkent. A szövetség elnöke a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva arról is beszélt, hogy mezőgazdasági termelői árak 2016-tól kezdve – egy 2018-as megtorpanást leszámítva – folyamatosan emelkedtek, tavaly már robbanásszerű 49.7 százalékkal. „Az elmúlt nyolc évben az élelmiszeripar belföldi értékesítésének bővülése a legtöbb esetben elmaradt a termelői árak növekedésének mértékétől. Márpedig az élelmiszeripar számára a legfontosabb önköltségtényező a mezőgazdasági alapanyagok ára” – mondta Éder Tamás, aki rámutatott, hogy a hazai élelmiszeripar jövedelmezősége rendkívül alacsony.
Az élelmiszeriparban – sok más ágazathoz hasonlóan – az idei első negyedév is szomorú képet festett: az élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás volumenindexe tíz százalékot meghaladó visszaesést produkált az első három hónapban. Ráadásul ezúttal az előző válságok során életmentőnek bizonyuló export úszógumija is ereszt, így a szárazföld elérésének esélye – a kivitelhez hasonlóan – csökken.
Az energiaár robbanása is sokat rontott a helyzeten
Éder Tamás a problémahalmaz egyik elemeként említette, hogy bár a forint visszakapaszkodott az előző év vége felé elért mélypontjáról, ám a piaci szereplők egyelőre nem érzik, hogy ennek hatására csökkentek volna a gyártáshoz szükséges eszközök, alapanyagok árai. Az energiaár-robbanással kapcsolatban úgy fogalmazott: „bár az energiaárak drasztikus emelkedése miatti tervezhetetlenség nem élelmiszeripari sajátosság, de tény, hogy az élelmiszeripar egyes ágazatai igencsak energiaigényesek.” Sokan ragadtak bele magas áron megkötött hosszú távú energiaszerződésbe, miközben a világpiaci árak visszarendeződtek.
Tovább ront a helyzeten az orosz–ukrán háború, a tavalyi, történelmi léptékű aszály miatti alapanyaghiány, illetve a külső erőforrások bevonásának drágulása. „Emellett az élelmiszeripar irányába eszközölt kormányzati intézkedések sem voltak túl barátságosak. Az előző év közepén a népegészségügyi termékadó egyik pillanatról a másikra megugrott, bővítették a termékkörök listáját, illetve teljes egészében – a nemzetközi gyakorlattól merőben eltérő módon – átalakítják a hulladékgazdálkodási rendszert, ami szintén önköltség-növekedést eredményezhet, ráadásul inflációnövelő hatással is járhat” – sorolta a hússzövetség első embere.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az árstop terheit is a kereskedők cipelik
A szövetség első embere szintén a rövid távú kihívások közé sorolta a több mint egy éve érvényben lévő, egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árakat. „Három hónapnak indult, amire azt mondta a szakma, hogy kibírja, lenyeli a veszteséget. De egyre csak telt az idő, az ársapka maradt, a veszteség pedig egyre nagyobb lett. Az árstopok jelentette terhek a kiskereskedőket is abba az irányba lökték, hogy megoldásokat találjanak veszteségeik csökkentésére, és sajnos ezen megoldások között – a magyar termékek kárára – kiemelt helyet kapott az olcsó import” – fejtette ki Éder.
Ez is érdekelhet
„A felsorolt folyamatok mind a magyar élelmiszeripar versenyképességének további csökkenéséhez vezetnek, ami önmagában is kedvezőtlen folyamat, különösen, ha azt nézzük, hogy a következő években soha nem látott mértékű uniós támogatás felhasználására nyílna lehetőség, amin keresztül faraghatnánk a sokat szapult versenyképességi hátrányon” – jegyezte meg.
