Ha a hazai online újságok között tallózva rákeresünk a konyhai vagy mosogatószivacsokra, akkor rosszabbnál rosszabb fertőtlenítési és tisztán tartási tanácsokra bukkanhatunk. Ezek egyébként részben korábbi kutatásokon alapulnak, amelyeket most német mikrobiológusok igyekeznek korrigálni. A kutatók ugyanis kimutatták: a koszos szivacsok kevésbé veszélyesek az egészségünkre, mint a rendszeresen mosott vagy mikrózott darabok.
A Die Welt online kiadása szerint elvileg a konyhai szivacsokat egy-kétnaponta 60 fokos vízben kellene kimosni, de még így is maradhatnak rajtuk baktériumok. Mindez azt sejteti, hogy aki több hétig ugyanazt a mosogatószivacsot használja, tulajdonképpen sokszor csak szétkeni a különféle mikroorganizmusokat. Ráadásul a legfrissebb kutatások szerint a szivacsok mosása akár még kontraproduktív is lehet.
Köbcentiméterenként 50 milliárd baktérium
A mosogatószivacsok általában ételmaradékokkal szennyezettek, valamennyi nedvesség pedig szinte mindig marad rajtuk, így ideális táptalajt jelentenek a baktériumok számára. Német mikrobiológusok kimutatták, hogy a szivacsoknak csupán egyetlen köbcentiméterében is akár 50 milliárd bacilus rejtőzhet. Ráadásul a több tízmilliárd kórokozó között a kutatók ezúttal három olyan baktériumot is azonosítottak, amelyek antibiotikum-rezisztensek . Ezek a legyengült immunrendszerű emberek (tehát főleg a betegek és idősebbek) számára a légúti fertőzések megnövekedett kockázatát jelenthetik.
Ezt leszámítva a szivacsokon többnyire ártalmatlan baktériumok tenyésznek. Egészséges emberben súlyos betegségeket kiváltó kórokozókat vagy élelmiszereket megmérgező baktériumokat nem találtak a német tudósok, akik felfedezéseiket a Scientific Reports című szaklapban tették közzé.
"Tuti" módszerek a tisztításra
A Markus Egert vezette kutatócsoport a Furtwangeni Főiskolán vizsgált meg olyan háztartási szivacsokat, amelyeket a diákok és az intézmény munkatársai használtak. A kutatók megkérdezték a felhasználókat, hogy megpróbálták-e szivacsaikat tisztán tartani. A legtöbben azt állították, hogy mikrohullámú sütőben melegítették, vagy forró, szappanos vízben rendszeresen mosták a szivacsaikat. Ezeket a módszereket ajánlották egyébként korábban más kutatócsoportok, amelyek a kérdéssel foglalkoztak.
A mostani vizsgálatot vezető csoport viszont lebeszélné a mikrózásról mind a felhasználókat, mind a többi kutatót. Így ugyanis a kórokozók a mikrohullámú sütőbe később berakott, más ételekre is átterjedhetnek. A mosogatószivacsok mosása sem segít: éppen a rendszeresen így tisztított szivacsok tartalmaztak több, akár betegséget is okozó kórokozót. A mosásnál ugyanis a gyengébb baktériumok elpusztulnak, míg az erősebbek túlélik, és még jobban elterjednek.
A kutatók a szivacstisztítási metódusokat nem tesztelték, de Egertnek volt pár ötlete, miként lehetne hatékonyabban kimosni ezeket a konyhai eszközöket. A szivacsokat 60 vagy még inkább 90 fokon kellene - mosóporral - a mosógépben kimosni. Ám még ekkor is van egy kórokozó, amelyik túlélheti a kezelést: a Moraxella osloensis, amely nemcsak a penicillin ellen rezisztens, hanem még a kimosott dolgokon is életben marad. Ez a baktérium felelős a mosdókesztyűk rossz szagáért.
A legjobb módszer Egert szerint valószínűleg az, hogy a szivacsokat egyszerre hő és nyomás alatt tartva kuktában főzzük ki. Ám hogy ez a tisztítási módszer mennyire hatékony, még tudományosan bizonyítani kellene.
Mindez tulajdonképpen a gyártóknak és a kereskedőknek jó hír: a kutatók ugyanis csak azokon a szivacsokon nem találtak bacilusokat, amelyeket az üzletekben frissen vásárolva bontottak ki. Tehát aki teljesen kórokozómentes szivacsot akar, annak csak egy dolgot lehet tanácsolni: dobja el a régit.