Otthon

Étkezésre és lakhatásra többet, ruhákra kevesebbet költenek az egyetemisták, mint egy éve.

Bizonytalan, pénzügyi nehézségekkel teli gazdasági környezet fogadta a magyar társadalmat 2023-ban, ezért a lakosság jellemzően spórol, félretesz, és sokan munkahelyet is váltanak a jobb kereset reményében.

A párkapcsolatban élők több mint fele közös kasszán él a párjával, és ugyanilyen arányban rendelkeznek közös bankszámlával is. Sokan vannak azonban azok is, akik titkolóznak anyagi helyzetükkel kapcsolatban.

Az Európai Parlament a strasbourgi plenáris ülésen jóváhagyta, hogy 2035-ig fokozatosan meg kell szüntetni a dízel- és a benzinüzemű új autók értékesítését az EU-ban, és minden új gyártású autónak kibocsátásmentesnek kell lennie.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022. negyedik negyedévében az építőipar termelői árai több mint 26 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. A drágulást elsősorban a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta.

Liszt, csirkemell, étolaj és tej: egyebek mellett ezek azok a termékek, amelyek ársapkát kaptak tavaly. A kormány ígérete szerint még néhány hétig tartható az árstop, április végétől azonban kivezetik. De milyen hatással lesz vajon ez az élelmiszerárakra?

A munkaerőpiacra visszatérő kisgyermekes anyák többsége teljes munkaidőben dolgozik, és már csak minden ötödik anya vallja úgy, hogy a feleségnek a háztartás vezetése és a gyerekek nevelése, a férjnek pedig a munka a fontosabb feladata.

A fejlett országokban élők, köztük a magyarok kétharmada aggódik amiatt, hogy nem él majd olyan anyagi biztonságban, mint a szülei, attól pedig különösen tart, hogy a gyerekeinek még ennél is rosszabb lesz.

Korábban az volt a terv, hogy április 30-ig biztosan marad az árstop. De vajon fenntartható-e akár tovább is az ársapka bizonyos termékekre?

A Gazdasági Versenyhivatal tömeges helyszíni vizsgálatokkal próbálja megfékezni az élelmiszerek áremelkedését. Van, aki szerint az ágazati adók és az ársapkák piactorzítása okozza a bajt.

Régóta nem látott visszaesés figyelhető meg a hazai élelmiszer-vásárlásban úgy, hogy közben az inflációs rekord miatt nagyot ugrott a boltok forgalma.

A világon nagyjából minden harmadik iskolának nincs hozzáférése tiszta ivóvízhez.

A héten a korábbiaknál magasabb összegeket kapnak a nyugdíjasok, ám ez az ütemesen emelkedő élelmiszerárak és a megnövekedett rezsiköltségek miatt nem jelenti azt, hogy több marad a pénztárcájukban - többek között erről volt szó az ATV Híradójában.

Egyre több német nyugdíjas telepedig le Magyarországon, mert az ottani nyugdíjukból itt gondtalanul élhetnek. A hazai ingatlanokra a legtöbb külföldi érdeklődés Németországból érkezik.

A nyugdíjasok fele jóval kevesebbet kap kézhez havonta, mint a 208 ezer forintos átlagnyugdíj – 300 ezer idős ember havi nyugellátásának összege például még a 100 ezret sem éri el. Sokan már a temetésükre félretett összeghez is kénytelenek hozzányúlni, hogy megéljenek.

A februári és az emelt összegű 13. havi nyugdíjat is a jövő héten vehetik át az idősek.

Számos élelmiszer van, amit akár hónapokig eltárolhatunk a fagyasztóban. Nem mindegy azonban, hogy mit és hogyan teszünk a mélyhűtőbe.

Begyűrűzött az infláció az esküvők szervezésébe is: az idei évre tervezett lagzikra nagyjából 20 százalékkal kevesebb vendéget hívnak meg. Mostanra 5 millió forintba is kerülhet egy százfős lagzi.

A jelenlegi állás szerint április végéig élő árstopok már az agrártermelők, az élelmiszer-feldolgozók és a kereskedők szerint is több kárt okoznak, mint amennyi előnyt nyújtanak. Ha azonban megszüntetik, az újabb 3-5 százalékos áremelkedéssel terheli a fogyasztókat.

Az infláció miatt a magyarok egyre kevésbé tudnak pénzt félretenni: a kelet-közép-európai régióban a legkevesebbet.

Az euróban mért keresetek tekintetében csupán Románia és Bulgária volt mögöttünk a KSH 2021-es statisztikái alapján.

Naponta csaknem öt órát tévézik egy átlagos magyar ember, másfél órával többet, mint amennyit internetezéssel tölt – derült ki egy friss kutatásból.