Tél felé közeledve az orvosi várók is egyre jobban megtelnek magas lázzal és légúti panaszokkal küzdő emberekkel. A panaszok hátterében gyakran valamilyen vírusfertőzés áll (például az influenzavírus), amely ellen hatástalanok az antibiotikumok, az orvos ilyenkor torokfertőtlenítő tablettákat, fájdalomcsillapítókat és meleg teát ajánlhat a tünetek enyhüléséért. Egyes esetben azonban bakteriális fertőzés áll a panaszok hátterében, például a garat- és mandulagyulladást kiváltó streptococcus. Ilyenkor már szükség lehet antibiotikumra, amelyek hatékonyan felvehetik a küzdelmet a baktériumokkal, szedésük azonban komoly odafigyelést igényel. Az egyik aranyszabály, hogy az antibiotikumot csak az orvos utasítására, illetve az általa meghatározott ideig alkalmazzuk. A másik pedig, hogy az antibiotikum-kúrát követően fontos a probiotikumok pótlása is. Cikkünkben ez utóbbi kapcsán gyűjtöttünk össze néhány hasznos tippet.
Ez történik, ha felborul a bélflóra egyensúlya
Bélrendszerünkben hasznos baktériumok egész kolóniája lakozik, közösségüket összefoglaló néven bélflórának nevezzük. Amennyiben a bélflóra megfelelően működik, úgy sikerrel felveszi a harcot a szervezetbe betolakodó kártékony kórokozókkal szemben. Ezeknek a baktériumoknak fontos szerep jut az immuntevékenységekben, illetve bizonyos gyulladáscsökkentő anyagok termelésében is, tulajdonképpen szervezetünk egészséges működésének az alapját képezik. Egy antibiotikum-kúra azonban a káros baktériumok mellett a jótékony törzseket is megtizedeli, ami miatt a bélflóra egyensúlya felborul és csökken a szervezet ellenálló-képessége. Ez többféle tünettel is járhat a fáradtságtól kezdve a különböző emésztőrendszeri problémákig (elsősorban hasmenés), sőt a bőrünk és a hajunk egészségén is nyomot hagyhat az egyensúly felbomlása. Ezért is fontos, hogy ezeket a jótékony bélbaktériumokat probiotikumok formájában visszapótoljuk. Ebben kulcsszerepe lehet a helyes étrendnek, többek között az alábbi ételeket érdemes ilyenkor választani.
Kefir és joghurt
A probiotikus élelmiszerek között a legismertebb talán a kefir és a joghurt. Ezek nagy arányban tartalmazzák azokat a baktériumtörzseket (elsősorban lakto-, és bifidobacillusokat), amelyek az emésztőrendszerben könnyen visszaszorulhatnak az antibiotikumok szedése miatt. A hagyományos kefirben a tejsavbaktériumok mellett élesztő és ecetsav-baktériumok is találhatók. Ezeknek különösen jótékony hatásuk van a vastagbél bélflórájára, és az immunrendszer megerősítésében is fontos szerepük lehet.
Savanyú káposzta és kovászos uborka
Magas vitamintartalma miatt a káposzta egyébként is nagyon fontos része lehet az egészséges étrendnek az őszi-téli időszakban, fermentált mivolta miatt azonban kiváló probiotikus élelmiszer is. Hasonlóan jó a kovászos uborka is, ami szintén gazdag számos más, a szervezet számára hasznos anyagban, például K-vitaminban. Fontos azonban azt is megjegyezni, hogy az ecettel készült savanyúság nem tartalmaz élő probiotikumot, ezért ha kimondottan probiotikus élelmiszereket keresünk, hagyjuk ki az ecetet a hozzávalók közül.
Bizonyos sajtfélék
Fontos szerepük lehet a bélflóra egyensúlyának helyreállításában bizonyos sajtféléknek is. Itt azonban már nagyobb odafigyelést igényel a vásárlás, ugyanis nem mindegyik sajt probiotikus hatású. Címkéjükön keressük az „élőflórás” vagy „probiotikus” kifejezéseket, és válasszuk az ezekkel jelölt termékeket.
Étrendkiegészítők
A patikák polcain vény nélkül is elérhető sok féle készítmény. Vannak vény nélkül kapható probiotikumok illetve étrend-kiegészítők is, melyek hatékonyan csökkenthetik a bélflóra egyensúlyának felbomlását jelző kellemetlenségeket, például a hasmenést.
Ez is érdekelhet
Fontos, hogy amennyiben antibiotikumot szedünk védjük meg bélflóránk épségét, ezért szedjünk probiotikumot mellé. Ezáltal elkerülhetjük az esetleges kellemetlen mellékhatásokat mint például hasmenés. Léteznek olyan probiotikumok melyek élesztőgomba alapúak ezek egy időben szedhetőek az antibiotikummal.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
