Bízzunk a hazai szakértelemben!

Májusban meglepő kampányfilmre figyelhettünk fel: a sportban két neves szakember áll ki a magyar egészségügy vívmányai, a szakmai tudás és a hazai gyógyszerek mellett. A film szereplőivel az értékekről és a bizalomról beszélgettünk.

<i>Miért csatlakoztak ehhez az értékközvetítő kampányhoz?</i>

Dr. Zolnay Kriszta: A kampány hosszú távon helyre teheti azt az értékrendet, ami meginogni látszott az elmúlt pár évben. A betegek már nem úgy fordultak az orvosukhoz, mint feltétlen bizalmi emberükhöz, és ugyanez tapasztalható a gyógyszertárakban is. Pont itt volt az ideje annak, hogy valaki felvállalja az értékközvetítést: igenis van a magyar egészségügyben érték, és ezt a szaktudást meg kell becsülni. A világon bárhova kerül az ember, lehet, hogy szebben csillognak a kórháznak falai, kulturáltabb a környezet, de a magyar egészségügyben dolgozók szaktudását senki nem vitathatja el. És ezért a kampányért köszönetet kell mondani a Richternek. Egy percig sem gondolkodtam, hogy vállaljam-e a szereplést.

Prof. Dr. Perner Ferenc: Azért vállaltam, mert úgy érzem, hogy sem morálisan, sem szervezésileg, illetve a betegek elégedetlenségét tekintve sem áll jól a magyar orvoslás. A magyar sebészet jelentős hagyományokkal rendelkezik. Az 1900-as évek elején ott voltunk az élvonalban, az amerikai Mayo Klinika két tulajdonosa is itt járt az 1920-30-as években Budapesten, hogy olyan sebészektől tanuljon, akik a magyar orvoslást akkor német, angol, svájci nívón tartották. A háború után átmeneti válság lépett fel, de most, hogy a határok megnyíltak, a képzési lehetőségek a fiatalok előtt nyitva állnak. Azt gondolom, hogy a magyar orvoslás és sebészet újra európai színvonalon van. Nekünk biztatni kell a fiatalokat, hogy igenis tanuljanak, legyenek orvosok, hozzák haza a tudásukat, és itthon minden lehetőséget a rendelkezésükre kell bocsátani. Sokkal jobb itthon dolgozni, mint egy olyan helyen, ahol külföldi az ember, még ha jelenleg az anyagi megbecsülés nem is olyan tökéletes, vagy a felszereltség bizonyos helyeken hiányos. Ennek ellenére meg kell küzdenünk, hogy hozzuk az európai színvonalat.

<i>Mit profitál abból egy magyar páciens, ha magyar szakemberek szolgálják ki, gyógyítják az egészségügyi intézményekben, illetve a gyógyszertárakban magyar gyógyszert vásárolnak?</i>

Prof. Dr. Perner Ferenc: Ha az orvoslás megkapja a méltó elismerését, és mindenki megpróbál maximumot nyújtani, ebből egyértelműen haszna lesz a betegeknek. A betegeknek nagyon kis hányada az, aki például külföldön tudja kezeltetni magát, ráadásul ma már minden nyugati módszer, eszköz elérhető Magyarországon is. Az viszont sajnálatos dolog, hogy nem mind az állami szektorban, olcsóbban. Szerintem a legbonyolultabb és legkacifántosabb műtétek esetén is érdemes mindenkinek magyar sebészt, nőgyógyászt, röntgenest választani, és törekedni kell arra, hogy a beteg eljusson ahhoz a szakemberhez, aki biztosan segíteni tud rajta.

Dr. Zolnay Kriszta: Azt kell látni, hogy a gyógyszertárba betérő betegek jó része különválasztja a gyógyszerek nevét a gyártótól. Tudjuk azonban azt is, hogy például a Richter neve – mint márka – hihetetlenül ismert. Nem az a cél, hogy az emberekkel megismertessük, melyek azok a gyógyszerek, amelyek adott – mondjuk magyar – gyártóhoz tartoznak, sokkal inkább az, hogy a tára mögött álló szakember bizalommal tudjon készítményt ajánlani. Ma rengeteg gyártó készítménye bekerült a piacra, sokszor maga a szakma sem tudja, hogy ezen gyártói körök mögött milyen gyártási feltételek húzódnak meg. Nem a pácienstől kell elvárni, hogy ismerje és tudja, mi a minőségi és biztonságos, erre a szakembernek kell törekednie a betegek érdekében.

5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről

<i>Egy akadály azért van: nem szól másról az egészségügy, minthogy megingott a bizalom. Perner professzor a HáziPatika.com-nak adott <a href="/napi_egeszseg/orvosnal/cikkek/szegyen_lett_orvosnak_lenni/20120302121633" target="_blank">korábbi interjújában</a> úgy fogalmazott, hogy egy nemzet önbecsülésének rendkívül fontos eleme a saját értékeinek közösségi és szakmai elismerése. Jelenleg ezzel nem büszkélkedhetünk. Mi lehet a kulcs ahhoz, hogy a beteg és az egészségügybe vetett hit visszatérjen, újra felnézzünk az orvosokra, egészségügyi szakemberekre?</i>

Prof. Dr. Perner Ferenc: Amit egyszer elrontottunk, azt sajnos sokkal nehezebb újra felépíteni. Azt gondolom, hogy a fiatal orvosokkal az öreg orvosoknak sokkal többet kellene foglalkozni, példamutatással. Ha a képzett, állami szektorban dolgozó orvosok jó példát mutatnak a fiataloknak, a betegek elkezdik őket szeretni, hiszen a szakmai tudás mellett az emberség a legfontosabb, és ha ez a kettő egy jó példával megvilágítva párosul, remélhetőleg a betegek is visszanyerhetik a bizalmukat.

<i>Orvos és gyógyszerész - két szakma, akiknek a képviselői a beteggel egymás után érintkeznek. Mit tehet egymásért a két szakterület?</i>

Dr. Zolnay Kriszta: Orvos-gyógyszerész kapcsolatban a legharmonikusabb együttműködést egy helyen láttam, otthon, a szüleimnél (nevet). Vannak nyilván konfliktushelyzetek, amik orvosolandók. Mindig a legnagyobb empátiával kell közelíteni azokhoz az esetekhez, amikor például az orvos hibájából hiúsulna meg a betegnek a gyógyszerrel való ellátása, mondjuk egy adminisztrációs hiba miatt. És ez úgy működik, hogy azonnal felveszem a telefont, és egyeztetek az orvossal. Azt gondolom, hogy ez a minimum. A másik oldalról pedig nagyon büszkén mondom azt, hogy a napi munkám nagy részét az teszi ki, hogy orvosokkal konzultálok, akik felhívnak és kérdést tesznek fel. Egyre inkább érezhető, hogy a sűrűn változó jogszabályi környezet követhetetlenné válik az orvosok számára, és megnyugtató, ha a gyógyszerészt meg tudják kérdezni. Egy bizalmi viszony alakult ki. Kölcsönösen tisztelni kell egymás munkáját: ez koprodukcióban működik igazán, és ez a beteg érdeke.

Prof. Dr. Perner Ferenc: Széchenyi-díjas sebész. 1962-ben diplomázott a Budapesti Orvostudományi Egyetemen, azóta folyamatosan dolgozik a BOTE, illetve a SOTE Sebészeti Klinikáin. Miniszteri biztosa volt a Transzplantációs és Sebészeti Klinika rekonstrukciójának, majd igazgatója 1990-től 2002-ig. Képzése során dolgozott általános sebészeti, mellkas sebészeti, baleseti sebészeti, intenzív terápiás osztályokon, részben klinikán belül, részben fővárosi és vidéki kórházakban önként választott rotációs rendszer keretében. Algériában és Párizsban is dolgozott, hazatérte után elvégezte az első sikeres magyarországi veseátültetést. Megvalósította a hazai donorprogramot, részt vett az erre vonatkozó törvények megvalósításában, és nevéhez fűződik a hazai májátültetési program megvalósítása (1995). Nemzetközi és hazai lapok szerkesztő bizottságának, illetve számtalan tudományos társaság tagja.

Dr. Zolnay Kriszta: A 139 éves múltra visszatekintő szegedi Kígyó Patika vezetője. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán végzett angol nyelvű képzési programban, itt doktorált, később nemzetközi marketing szakközgazdász diplomát szerzett a Külkereskedelmi Főiskolán. A Hoffmann La Roche svájci gyógyszergyárnál kezdte gyógyszerészi pályáját, ahol 10 évet dolgozott. 2011-ben „Az év gyógyszerésze” különdíját nyerte el. Három gyermek édesanyja, elkötelezett sportrajongó, vív, fallabdázik és golfbíróként tevékenykedik.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

40 felett erre figyeljenek a nők és a férfiak

Olvasd el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +6 °C
Minimum: -1 °C

Nyugat felől megnövekszik, megvastagszik a felhőzet. Késő este északnyugaton már előfordulhat havazás, havas eső. Az ország északkeleti felén ismét nagy területen lesz erős, helyenként viharos az északnyugati, nyugati szél, majd átmenetileg csillapodik a légmozgás. Késő este -5 és +4 fok között alakul a hőmérséklet. Úgy tűnik, a keddi nap számos időjárási jelenséget felvonultat. Lesz napsütés, havas eső, széllökések és zápor is.