A hároméves gyerekek már hiba nélkül alkalmazzák a nemek különbségére utaló "néni-bácsi", "kislány-kisfiú" szavakat, és azt is tudják saját magukról, hogy melyik nemhez tartoznak. Az óvodások szerepjátékai, például a papás-mamás azt bizonyítja, hogy már azt is megértették, hogy a felnőttek általában különböző, a saját nemüknek megfelelő szerepkör szabályai szerint viselkednek.
A női nem kialakulása
A magzat neme a fogantatás pillanatában, amikor a spermium a petesejtbe hatol, eldől. A petesejt mindig X, a spermium X vagy Y nemi kromoszómát hordoz. Nőknek két X, a férfiaknak egy X és egy Y kromoszómájuk van, tehát a gyermek nemét az apai ivarsejt határozza meg aszerint, hogy X vagy Y kromoszóma hordozója-e.
A terhesség 6. hetében nincs különbség a nőnemű és a hímnemű embrió között, de a 7. héten az XY-os nemi mirigy (gonád) herévé, egy héttel később az XX-es nemi mirigy petefészekké alakul.
A nevelés hatása
Születés után a női lét kialakulását a hormonok belső hatása és a környezet külső hatása befolyásolja. Az a viselkedésminta, amelyet a szülők, a felnőttek mutatnak, hamar ráébreszti a gyermekeket, hogy milyen viselkedést várnak el tőlük. A szereptanítás szinte öntudatlanul már a csecsemőkorban megkezdődik. Egy kísérlet során kisgyermekes anyákra idegen, féléves csecsemőket bíztak. Az asszonyokat arra kérték, hogy játszanak a gyerekekkel. A jellegzetesen fiúnak öltöztetett csecsemőknek az anyák valamilyen "férfiasnak" tekintett játékot - kisautó, kalapácsformájú csörgő - adtak, míg a lánynak hitt babának puha plüssállatkát. Játék közben a fiúnak öltöztetett csecsemőket főleg mozgékonyságukért, csintalanságukért, míg a lányként résztvevőket elsősorban a nyugalmukért és csendességükért dicsérték meg. Érdekes megfigyelés, hogy a fiúgyermekeket a szülők többnyire testi fenyítéssel fegyelmezik, a lányokat pedig szeretetmegvonással. Közismert tény, hogy a szeretet megvonása mély pszichológiai hatással van a gyerekekre. Ebből következik, hogy azoknak, akiket így fegyelmeztek - többnyire a kislányok - szeretetigénye és érzelmi függése nagyobb lesz, és személyiségük bizonyítottan kevésbé erőszakos, mint azoknak, akiket testi fenyítéssel büntettek.
A szülők a lányokat általában jobban ellenőrzik és irányítják, mint a fiúkat, akiket ezzel szemben inkább önállóságra ösztönöznek. Ha a szülő túlságosan átveszi az irányítást, megtiltja az önálló lépéseket, nem támaszt követelményeket, kislánya a későbbiekben valószínűleg alábecsüli magát: erőt és biztonságot felnőttkorában is mások (legtöbbször a férfi partner) támogatásából merít majd, és emiatt sokszor kerül kiszolgáltatott helyzetbe.
A kutatások azt is igazolták, hogy azok a gyerekek - fiúk és lányok egyaránt -, akikre szüleik nagyon vigyáztak, a széltől is óvtak, felnőttkorukban nőies vonásokat mutatnak. A szülők egy része tisztában van a nevelés ilyen irányú hatásaival, és az első években tudatosan próbál a hagyományos példákkal ellenkező irányba hatni: a kislányoknak játékvasutat, a kisfiúknak babákat vásárolnak. Mindezek hatására sok kislány válik öntudatossá, és sok kisfiú békésen babázik a barátaival, de előbb utóbb mindig kiderül, hogy a nevelés ellenére a kislány mégis csak jobban szereti a fodros ruhákat, és a kisfiúk nagyobb érdeklődést mutatnak a csillagközi harcok iránt. Rá kell döbbennünk, hogy nem létezik nemtől független nevelés.
A serdülőkor
Tíz-tizenkét éves korig a lányoknak és a fiúknak hasonló az érdeklődési körük, a két nem alig különbözik teljesítményeiben és önértékelésében. A serdülőkor azonban a legtöbb lánynál változásokat okoz. A saját képességeibe vetett bizalom - főleg a természettudományi tárgyakban és a sportban - megcsappan. A lányok kezdik "kevesebbnek" mutatni magukat, főleg szakértelmükkel óvakodnak előhozakodni. A nyilvános érvényesülés "férfias" pályáin mind gyakrabban engedik előtérbe a fiúkat. Egyre erősebben fejlődik ki bennük az érzékenység, és az a képesség, hogy másokat meghallgassanak, és mások helyzetébe beleéljék magukat. Öntudatosságuk azonban sokat csökken, egyre kevesebbet várnak el önmaguktól és az élettől egyaránt.
A pszichológusok a női önértékelés e változásában a nemi szerep alapvető dilemmáját látják. A lányok azt tapasztalják, hogy alig akad valaki, aki nőiességüket kapcsolatba hozza szakmai teljesítményekkel, s hogy a nőről alkotott közismert képben elsősorban az érzelem és a testi vonzerő a meghatározó. Egy lány többnyire akkor érzi magát rátermettnek, ha az idősebb fiúk kívánatosnak találják. A szépség központi jelentőségűvé válik, a lányok órákon át vizsgálják külsejüket a tükörben, és a vizsgálódást általában az önmegvetésig menő aggályoskodás kíséri.
Ezt az időszakot az anyával vívott folyamatos ellenkezés és harc jellemzi: a lányoknak meg kell találniuk saját identitásukat, amely magába olvasztja az anyjukét, de láthatóan különbözik is tőle. A lányoknak ebben az időszakban kell megfejteniük anyjuk ellentmondásos, egész későbbi női létükre kiható üzenetét: légy vonzó - de ne dobd oda magad; légy erős - de ne mutasd ki erődet; válj asszonnyá - de maradj gyermeteg.
A kulturális környezet
Kulturális környezetünk alátámasztja a nemi szerepek különbségeiről alkotott nézeteinket. A mesék és rajzfilmek bűbájos, segítőkész, a háztartási munkában részt vevő lányokról és bátor, kalandvágyó, néha erőszakos fiúkról szólnak. Később az olcsó filmek és regények hemzsegnek azoktól a gyönyörű nőktől, akiknek egyetlen életcélja az áhított férfi megszerzése és megtartása. Ezek a "műalkotások" sokszor egy másik, szintén végletes mintaképet is elénk állítanak: a karrierért bárkin keresztül gázoló, erős, sikeres és magányos nőt. Mindehhez társul még a reklámok, a divatvilág napjainkban egyre jobban felerősödö hatása.
Sokan elhiszik, hogy a divatfotók, a klipek, a reklámok társadalmunk eszményeit tükrözik, és a nő, akit egész életében engedelmességre és arra neveltek, hogy szép legyen, kétségbeesetten igyekszik megfelelni ezeknek az elvárásoknak. Ráadásul a gyermekek a televízióban, az újságokban, az élet minden területén azt látják, hogy a társadalmilag fontos pozíciókat a politikai és a gazdasági életben férfiak foglalják el.
Nemek harca
Napjaink kultúrájában a férfi felsőbbrendűségről szóló előítélet hatására a férfi a nővel szemben állandóan bizonyítani igyekszik fölényét, a nő pedig folyamatosan lázad és elégedetlenkedik a férfiak privilégiuma miatt. A férfiak erőszakos térhódítása zavart okozhat a nő lelki fejlődésében, hatására menekülni kezd a hagyományos női szerep elől. A nők egy része rezignációval válaszol a "férfi-uralomra": hihetetlen alkalmazkodásuk, engedelmességük, gyakori ideges tüneteik egyaránt azt sugározzák, nem érzik jól magukat az életben. A lányok másik része pedig aktív, "férfias" irányba fejlődik: energikusak, nagyravágyóak, dicsőségért küzdenek. Előszeretettel választanak férfias sportokat és foglalkozást. A másik nemmel való kapcsolatukban erőszakosan kezdeményezők és irányítók, tiltakoznak minden olyan tevékenység (pl. házimunka) ellen, amely a hagyományos családmodellre emlékeztet. Teszik ezt annak ellenére, hogy többségük valójában nem érzi jól magát a férfias szerepkörben, hiszen erejének forrása éppen a nőiességében rejlik. 14. szám